A legtöbb gyógyszeren még mindig az szerepel, hogy LEGFELJEBB 25 CELSIUS-FOKON TÁROLANDÓ. Ősztől tavaszig ezt jellemzően nem is lépjük át, de mi a helyzet nyáron?
Befolyásolja-e a gyógyszerek hatását a tartósan magas, sokszor 30 fok feletti hőmérséklet?
Elegendő egy alkalommal a kocsiban felejteni, amíg beszaladunk bevásárolni és kuka vagy egyszer kibírja?
Melyek azok a készítmények, amikre különösen figyelnünk kell?
Dr. Lekszikov Gábor gyógyszerész segít a kérdéseim megválaszolásával tanácsokat adni, mit tegyünk a megváltozott klímahelyzetben. Hogyan tároljuk szakszerűen a gyógyszereinket, gyógykészítményeinket és mire figyeljünk.
Lucababa: Mi a megfelelő tárolás a max. 25 fokon tárolandó gyógyszerek számára nyáron, kánikulában, Magyarországon?
Dr. Lekszikov Gábor: Az európai unió maximális szobahőmérsékleti értéke a gyógyszereknél is alkalmazott 25 Celsius.
Ez egybevág a WHO mérsékelt égövi értékével, ezért a gyógyszergyártási standardok is ehhez idomulnak.
A gyógyszerek nem intakt, stabil anyagok, állandó kölcsönhatásban vannak környezetükkel, ami változást okoz a gyógyszer kémiai és fizikai tulajdonságaiban.
Ezen változások sebessége a hőmérséklettel arányos. Magasabb hőfokon gyorsabban zajlanak le a változások.
A gyógyszerek stabilitását és ezzel összefüggésben azok lejárati idejét a szobahőmérséklet maximumán, az említett 25 Celsiuson határozzák meg.
Ebből adódóan az ideális tárolási körülmény a 25 Celsius-fok alatti erős fénytől és sugárzó hőforrástól védett hely. Ez lehet egy szekrény, gyógyszerek számára fenntartott doboz.
Lucababa: Milyen problémák adódhatnak abból, ha ezeket a gyógyszereket nem megfelelően tároljuk? (..és mi a nem megfelelő tárolás?)
Dr.L.G.: A gyógyszerek nem megfelelő tárolása a gyógyszer stabilitását csökkenti, lejárati idejét lerövidíti, extrém esetekben felhasználhatatlanná válik a készítmény.
Magas hőnek kitett készítmények akár órák alatt is degradálják az érzékeny hatóanyagokat. pl. forró autóban felejtett gyógyszer bomlása pár óra alatt több havi megfelelő tárolási idővel érhet fel.
A hőmérséklet emelésével a bomlás sebessége nem lineárisan, hanem exponenciálisan gyorsul, így a duplájára emelt hőmérséklet (25-ről 50 Celsiusra) négyszeres bomlási sebességet jelenthet.
Az erős fény, főként az UV sugárzás, szintén gyorsítja a hatóanyagok bomlását, illetve a segédanyagokat inaktiválja, ezáltal a gyógyszerek fizikai tulajdonságait rontják.
LB: Vannak gyógyszerek, amikre kiemelten kell figyelni mert különösen érzékenyek hőre vagy napsugárzásra? Melyek ezek? Ezeket érdemes ilyenkor folyamatosan hűtőben tartani?
Dr.L.G.: Minden olyan készítmény, ami hűtést igényel, intenzíven reagál már a szobahőmérsékletre is.
A modern komplex biológiai hatóanyagok rendkívül érzékeny makromolekulák vagy fehérjékhez kötött anyagok, amelyek bomlása rendkívül gyors folyamat. Kiemelt figyelmet érdemelnek az inzulinok, vakcinák, biológiai készítmények, szemészeti készítmények.
LB: Amikor szobahőmérsékleten kell tárolni, de betesszük a hűtőbe, az miért gond? Vagy ezzel igazából nem csinálunk bajt? (Mondjuk 23 fokról 6 fokra.)
Dr.L.G.: Az esetek többségében nem okoz gondot, de nem is szükségszerű. Egy 25 fokon tartandó készítmény 27 fokon tárolásával bár gyorsítjuk a bomlási folyamatokat, de folyamatosan szedett gyógyszereknél ez nem jelent problémát, hiszen 30-60-90 nap alatt nem jelentkezik oly mértékű bomlás, amely rontaná a készítmény hatékonyságát a felhasználási időn belül.
Ritkábban használt szereknél, fájdalomcsillapítóknál, köhögés elleni szereknél, amiket hosszabb ideig tárolunk, már akadhatnak problémák, főként a lejárati idő vége felé közeledve.
A hűtés bizonyos esetekben párásodást, folyadékkicsapódás eredményezhet, illetve emulziós készítményeknél szedimentációt, kicsapódást válthat ki.
Ez jól megtervezett gyógyszerek esetén egyszerű felrázással megszüntethető, de bizonyos esetekben a változás végleges, a készítményt nem szabad felhasználni.
LB: A fénytől való védelmen is olyan hangsúly kellene legyen, mint a hőmérsékleten?
Dr.L.G.: Alapvetően igen. A gyógyszermolekulák némelyike rendkívül érzékeny a nagy energiájú sugárzásokra.
Hétköznapi életben ez általában az UV sugárzást jelenti, ritkábban valamilyen ionizáló sugárzást, vagy elektromágneses erőteret.
A fény a segédanyagok szerkezetét is megváltoztatja, így a tabletták fizikai behatás nélkül töredeznek, porladnak, ha erős fényben tároljuk őket.
Ezen nyilvánvaló oknál fogva készül a gyógyszertári üvegek legnagyobb része barna vagy sötétzöld színű üvegből. (A kereskedelemben kapható sörösüvegek nagy része is ugyanezen okból zöld vagy barna.) Ezek a színek védenek legjobban a fényhatástól, a hozzáadott színezőanyagok UV elnyelése lassítja a bomlási folyamatokat.
LB: Van mód arra, hogy ellenőrizzük, egy gyógyszer hatékony maradt-e vagy megromlott?
Dr.L.G.: Sajnos erre házilagos módszer nincs. Ha egy készítmény állaga, külleme, esetleg halmazállapota különbözik az eredeti formától, semmiképp se használjuk fel.
LB: Miért nem jó a fürdőszobában tárolni a gyógyszereket?
Dr.L.G.: A fürdőszoba magas páratartalma nem ideális. A gyógyszerek ideális tárolási intervalluma 55-65% relatív páratartalom közt van.
LB: Lehet-e a gyógyszereket autóban hagyni rövid időre, pl. bevásárlás idejére?
Dr.L.G.: Nyári melegben nem ajánlott szabadon, főként szélvédő mögött tárolni gyógyszereket még rövidebb időre sem. Ha mindenképp erre kényszerülünk, a gyógyszert direkt napfénytől védett helyen helyezzük el, csomagoljuk valamilyen hőszigetelő fóliába, esetleg hűtőtáskába.
LB: Van különbség tabletta, krém, csepp, gél, spray között a hőre való érzékenységben?
Dr.L.G.: Természetesen. A krémek, gélek jó része már 40 Celsius felett maradandó változást szenved, hiszen egy megolvadt krém sok esetben komponenseire esik szét, még visszahűtve is anyagkiválás tapasztalható.
Gélek esetében a gélszerkezet „szétesik”, elfolyósodás tapasztalható, ami nem mindig reverzibilis folyamat. Sprayknél a magas hőmérséklet nyomásfokozódást okoz, amely főként dózisolt sprayk, inhalációs készítmények esetén túladagolással járhat, mert a nagyobb nyomás nagyobb mennyiségű oldatot présel ki egy lenyomásra. Kúpok esetén pedig alkalmazhatatlanná válik a készítmény.
LB: Mi a helyzet a gyógynövényes készítményekkel és a homeopátiás szerekkel?
Dr.L.G.: Ezen tekintetben ezek a szerek nem különböznek a gyógyszerektől, ugyanazon szabályok érvényesek rájuk.
Homeopátiás szereknél az erős elektromágneses terek bizonyos kutatások szerint rontják a készítmények szerkezetét, ezért ilyen terekben nem tanácsos ezeket a készítményeket tárolni.
LB: Vannak komoly tévhitek a témában, amiket hallottál és jó lenne eloszlatni?
Dr.L.G.: Számos tévhit kering, bár ezeket folyamatos tájékoztató munkával próbáljuk oszlatni. Mindenesetre amikor felmerül a kérdés, hogy az adott készítmény vajon jó-e még, legyünk szigorúak. A testünk egészsége, gyógyulásunk múlhat a gyógyszerek megfelelőségén.
LB: Van-e még bármi, amit fontosnak tartanál elmondani?
Dr.L.G.: Gyógyszert csak gyógyszertárból! Tudom, vannak gyógyszerek boltokban, benzinkutakon, s külföldről interneten is beszerezhetők, amit a futár szállít ki.
Ezeken a helyeken sehol sem dokumentált, ezáltal nem garantálható a megfelelő tárolás, szállítás.
Sokszor láttam drogériák polcán, spotlámpák tűző fénye alatt tárolt fény és hőérzékeny készítményt, s a raktározási körülményekről nem is beszéltünk.
Magyarország bármely gyógyszertárába betérve elkérhetjük és belenézhetünk a gyógyszertár hőmérsékletnaplójába, a hűtőszekrények és bizonyos tárolóhelyek automatikusan, számítógépes formában tárolják a hőmérsékleti adatokat.
Még a szállítás közbeni adatok is elérhetőek, hiszen az autókban is 24 órás hőmérsékletmonitorozó rendszer van. (Ez a GLS futár dugig tömött autójában nem így van.) Nem érdemes 10-20 százalékos engedményért nem teljesen biztos helyről vásárolni.
Dr. Lekszikov Gábor egy zalakarosi patika vezetője és 2023-ban az Év Gyógyszerésze pályázat 2. helyezettje. Köszönöm Gábornak, hogy készséggel válaszolt a kérdéseimre, segített körbejárni a témát, ami aktualitása miatt sokunkat foglalkoztathat, de mindeddig kevés megbízható, használható, praktikus információ állt rendelkezésre a témában.
Kényes téma, de minimum magánügy az intim higiénia. Hát még a súlyosan, halmozottan sérültek, súlyos fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek intim higiéniája, amiről túl sok szó nem is esik. Nagy kár, mert fontos lehet a mindennapokban is, de ilyenkor, amikor kánikula időszak van, még fontosabb.
Luci még pici, néhány év azonban és elkezd serdülni, ami magával hozza a testszőrt, intim és kevésbé intim helyeken is. Menstruálni a súlyosan, halmozottan sérült (kis)lányok is menstruálnak. A hormonális érés, a test növekedése, fejlődése náluk is hasonló ütemben zajlik, mint a tipikus fejlődésmenettel bíró társaiknál.
Akik gondozásra szorulnak, mert nem tudják önállóan ellátni magukat, vagyis nincs önálló wc használat, ott nem csak a gondozott, de a gondozó igényeit is érdemes figyelembe vennünk.
Ilyen esetben ez tehát nem csak aktuális trend kérdés.
Ne vedd szőrszálhasogatásnak!
Mit gondolunk mi a témáról, érintett szülők? A praktikum, az esztétikum, a természetesség dominál? A saját példánk?
Beleszólhat-e egy gondozó, egy ápolást végző személy, akár egy szociális munkás, hogy van avagy nincs szőrzet egy fogyatékossággal élő, mozgásában súlyosan akadályozott embernél?
A szakember szemével
Megkértem egy szakembert, Sarkadi Beatrixot, a kozmetikusomat, hogy segítsen összeszedni, milyen lehetőségek közül választhat egy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő, ha szeretne ezzel foglalkozni, de esetleg tanácstalan.
Sarkadi Beatrix kozmetikus: Kicsit még mindig eltérőek a vélemények arról, hogy kell-e vagy jó-e az intim területek vagy hónalj szőrtelenítése. Valójában egyikről sincs meggyőző, hiteles tanulmány.
Ha engem kérdez egy vendég, aki tanácstalan, vagy egy szülő, akinek a gyermeke elérte azt a kort, hogy zavarók a szőrszálak, mindig azt mondom, hogy egyénileg döntsenek.
Lucababa: Különleges igényű gyerekeknél és felnőtteknél elsősorban otthoni körülmények jöhetnek szóba, kevésbé kivitelezhető szalonba vinni a gyermeket, felnőttet szőrtelenítésre. A műveletet jellemzően az édesanya végzi, nem szakember.
Milyen eljárások jöhetnek szóba?
Melyek azok, amiket felejtsünk gyorsan el?
Milyen előnyökkel-hátrányokkal jár az egyik, szemben a másikkal?
Milyen gyakorisággal kell elvégezni?
Van-e javasolt napszak fájdalom és bőr szempontjából? – ezek alapján a kérdések alapján jártuk körbe a témát.
Sarkadi B.: FÁJDALOMMENTES SZŐRTELENÍTÉS két módon érhető el:
BOROTVÁLÁSSAL: a borotva a szőrszálat a bőr felszínén vágja el. Vannak már kimondottan női kezekre és finom, érzékeny felületre is borotvák, amelyek könnyen idomulnak a test vonalához, nem károsítják a bőrfelszínt.
Érdemes minden alkalommal borotvahabot vagy más hasonló készítményt használni a borotválás elősegítéséhez, mert csökkenti az irritációt, puhítja a szőrszálakat és könnyebben siklik a penge a segítségével.
Léteznek női elektromos, tölthető borotvák. Ezek tulajdonképpen az epilátorok. Típustól függően rendelkezésre állhat hozzájuk borotvafej.
Előnye, hogy viszonylag olcsó – bár a gépek esetében ez nem feltétlenül igaz -, fájdalommentes és gyors.
Hátránya, hogy a levágott szőr ugyan eltűnik, de a szőrtüsző – ahol a szőr megszületik és növekedni kezd – változatlan marad. Tehát a szőrszál ugyanabban a tempóban növekszik. A szőrszálak 2-3 nap múlva újra láthatóvá és érezhetővé válnak.
Tévhitet eloszlatva, nem lesz sem több, sem vastagabb szőrszála senkinek, aki borotválásra adja a fejét (testét). Ez csak optikai csalódás, hiszen a szőr növekedési üteme, vastagsága és színe genetikai és hormonális tényezőkön alapul.
Frissen borotválva a visszanövő szőrnek tompa vége van (mert el lett vágva), nem elvékonyodó, mint a természetesen kihullott és újra nőtt szőrnek.
Ez a tompa vég durvább tapintású és sötétebbnek, vastagabbnak tűnhet, főleg világos bőrön, de valójában nem erősebb vagy sűrűbb.
Tapasztalatom szerint rendkívül balesetveszélyes eljárás.
SZŐRTELENÍTŐ KRÉMMEL: végeredményt tekintve használata egyenértékű a borotválással. A különbség abban van, hogy a szőrszálakat nem pengével vágjuk el, mint a borotválásnál, hanem a szőrrel borított testfelületre felkent szőrtelenítő krém egy kémiai reakció során feloldja a szőrszálak fő alkotóelemét a keratint. Így az néhány perc hatóidő letelte után tulajdonképpen szétmállik és lemosható.
Előnye ennek is, hogy fájdalommentes és gyors, ugyanakkor a borotválással szemben itt nincs sérülésveszély.
Hátránya megegyező a borotvált felülettel. (Visszanövés gyorsasága, szőrszál minősége, érzete.) Illetve ezeket az erős kémiai anyagokat nem ajánlott intim testrészre és sérült bőrfelületen használni.
Nézzük a fájdalmas verziókat..
Azokat a szőrtelenítő eljárásokat, amik fájdalommal járnak, érdemes olyan időpontra tenni, amikor kevésbé vagyunk stresszesek, ingerlékenyek, fáradtak. Nőknél egyértelműen kerülni kell a menstruáció előtti napokat.
Alapvetésként elmondható, hogy a délutáni időszakok (kb.15-17 óra körül) a legkedvezőbbek erre a célra. Azoknak pedig akik a természettel szinkronban élnek, a fogyó hold időszaka a legjobb, mert az ekkor végzett szőrtelenítés könnyebb és tartósabb.
GYANTÁZÁS: Gyantázás során hideg vagy meleg gyantát visznek fel a szőrrel borított bőrfelületre, ebbe tapadnak bele a szőrszálak, majd egy hirtelen mozdulattal letépik. Ezáltal a teljes szőrszál a gyökerével együtt kijön a szőrtüszőből.
Kozmetikai szalonokban professzionális anyagokat használnak a szakemberek, amelyek már jórészt nem is tartalmaznak természetes gyantát, ugyanis a gyanta fő alkotórésze a kolofónium, ami manapság rendkívül gyakran okoz allergiás reakciót. Így ennél a szőrtelenítő terméknél elmondhatjuk, hogy a mesterségesen előállított jobb, mint a természetes.
Otthoni használatra is árusítanak a drogériák különféle gyantákat. Véleményem szerint a patronos, tehát görgőfejjel ellátott mindig sokkal könnyebben kezelhető.
Ezt csak végig kell görgetni a bőrfelületen szőrnövéssel megegyező irányban, és a speciális papír- vagy textilcsíkot ráhelyezni és ellenkező irányban letépni.
Fontos, hogy a bőrt kifeszítsük a tépés közben, különben véraláfutást okozhatunk vagy elbúcsúzhatunk néhány réteg bőrtől. Elő- és utóápoló termékek használata erősen javasolt.
Ha nem szimpatikus a görgőfejes, vannak tömbösített változatok is. Ezeket kis műanyag vagy fém tartályban árusítják. Felmelegítés után ugyanaz az eljárás, mint a patronos gyanta esetében, csak a gyantát ebben az esetben egy spatulával visszük fel a megfelelő testrészre.
Van még egy vicces, otthoni használatra kapható gyanta típus, a hideggyanta.
Ezek előre gyártott gyantacsíkok, amelyeken egyenletesen eloszlatott, szobahőmérsékleten is tapadó gyanta található. – így nem igényel melegítést, külön eszközt vagy nagy előkészületet.
Cserébe viszont nem is lehet vele a szőrszálaktól megszabadulni. Ne pazaroljunk pénzt rá, mert tényleg nem működik!
CUKORPASZTA: ezt az eljárást ide tenném a gyantázáshoz, mert nagyon hasonló abból a szempontból, hogy a szőr ilyenkor is a gyökerével együtt távozik a szőrtüszőből.
Ennél a szőrtelenítő módszernél gyanta helyett egy nagyon természetes anyagot használunk, ami egyszerű cukorból, vízből és citromléből áll. Ennek ellenére senkinek nem ajánlom, hogy otthon állítsa elő.
Ebből a három meghatározott mennyiségű alkotórészből készítenek egy pasztát, amit nagyon alacsony hőfokon lehet használni, nem szükséges és nem is szabad nagyon felmelegíteni.
Az enyhén meleg pasztát szőrnövéssel ellentétes irányban visszük fel. Kézzel és/vagy papírral rántjuk le a szőrnövéssel megegyező irányban. A felesleg, illetve bőrön maradt cukorpaszta maradványok vízzel egyszerűen eltávolíthatók.
Csakúgy, mint a gyantázásnál, ezt is lehet kozmetikussal végeztetni vagy otthon magunknak intézni. Nagyon fontos, hogy a cukorpaszta rendkívül gyorsan melegszik és nagyon könnyen égési sérüléseket okozhatunk vele. Figyeljünk, hogy megfelelő hőfokra legyen melegítve!
Előnye mindkét megoldásnak, hogy a szőröktől 2-3, esetleg 4 hétre is elbúcsúzhatunk. Ráadásul puha, vékonyszálú szőrök fognak visszanőni, mivel a szőrszálakat gyökerükkel együtt tépjük ki, elölről kezdik a növekedést, ami nekünk jó hír, mert ez időbe telik, valamint a növekedés közben el is vékonyodnak a szálak végei.
Az eljárások attól függően olcsók vagy drágábbak, hogy otthon vagy kozmetikai szalonban végezzük.
Hátránya egyértelműen a fájdalom. Sajnos a tépegetés fáj. Ne dőljünk be a fájdalommentes gyantázás reklámoknak!
Az otthoni gyantázás és cukorpasztázás veszélye még az égési sérülés, valamint az, hogy kis hatékonysággal tudjuk végezni megfelelő rutin nélkül, aminek az eredménye általában kevés szőr eltávolítása és jó sok felület, gyerek, kutya, cica ragacsossá válása.
EPILÁLÁS: Epilálás során egy kis készülék gyökerükkel együtt távolítja el a szőrszálakat. Az epilátor egy kis kézi készülék, amit végighúzol a bőrön. A forgó fejekben mini csipeszek vannak, amelyek egyszerre sok szőrszálat kihúznak. Létezik hálózatról működő, akkumulátoros, száraz-nedves típus is. Egyes modellekhez jár masszírozó fej, hűsítő betét vagy fájdalomcsökkentő kiegészítő. Spoiler: nem csökkenti a fájdalmat.
Előnye, hogy az adott testrész sokáig szőrtelen marad. Pontosan azon okból, amit a gyantázásnál már részleteztem. Otthon végezhető, tisztán dolgozik, nincs szükség nagyobb előkészületekre.
Hátránya a fájdalom és az, hogy időigényes. Viszonylag lassan lehet végigvezetni a felületen a kb. 4-5 cm széles csipeszes fejet.
Relatíve drágák is ezek a kis kínzóeszközök (15-60e Ft között mozog az áruk), azonban ha valaki szívesen, rendszeresen és hosszú távon használja, nagyon hamar behozza az árát. Érdemes középkategóriától felfele gondolkodni, mert fontos, hogy a kis csipeszes fej jó minőségű legyen, vagyis valóban precízen összecsípjen és a rövidebb szálakkal is megbirkózzon.
Egy jó tanács: itt se dőljünk be a fájdalommentesség ígéretének! A szőrt kitépi. Nem lesz jobb a masszírozó fejtől vagy a jégbehűtött toldaléktól. Egy miatyánk többet segít.
Fontos és talán a hátrány oldalára írható, hogy sokan panaszkodnak ennél az eljárásnál arra, hogy a növekvő szőrszál “benő”. Ez látványra azt jelenti, hogy a megjelenő szőrszálakon egy réteg bőr csücsül és a szőrszál alatta növekszik. Vagyis hozzáférhetetlen lesz a következő szőrtelenítésnél.
Ennek az az oka, hogy ennél az eljárásnál is puha és vékony szálak nőnek vissza, azonban az epilátor a gyantázással szemben nem távolítja el a felső elhalt hámréteget, így ezt a megvastagodott réteget ez a puha szőrszál nem tudja átszúrni. Tehát, aki az epilálást választja, érdemes néhányszor bőrradíroznia az adott testrészt.
TARTÓS SZŐRTELENÍTÉS
Mostanra a végleges szőrtelenítés elnevezést felváltotta a tartós szőrtelenítés fogalma. Nagyon szerencsésnek tartom, mert – egyelőre – nem létezik teljesen végleges eljárás.
Ebből is többfélét lehet a piacon találni: villanófényes és lézeres eljárással működő gép. A villanófényes eljárást nem is részletezném, mert az összes tartós szőrtelenítés közül a legkevésbé hatékony. Ne pazaroljuk rá a pénzt! Az otthon elvégezhetőre se.
A LÉZERES ELJÁRÁSBÓL háromféle van (Alexandrit, dióda, Nd:YAG), de a módszer, amivel elérik a szőrszálak elpusztulását, megegyezik: a gép kezelőfejéből érkező fényenergia éri el a szőrtüszők megsemmisülését anélkül, hogy a bőrt károsítaná.
A legideálisabb lézeres szőrtelenítési technológia kiválasztása személyenként eltérő lehet, bőr- és szőrtípustól függően. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mielőtt belekezdünk bármilyen kezelésbe, konzultáljunk egy szakértővel!
Egy éve tartó rendszeres menstruáció a feltétele a kezelésnek, tehát nem korhoz kötött. Mindenképp érdemes megvárni vele a hormonális „bummot”, amikor is sokat változhat a szőrhelyzet.
Magyarországon a II-es (világos bőrszín), a III-as (ez a legtágabb csoport, halványbarna bőrszín) és a IV-es fototípus (barnás bőrszín) a leggyakoribb, így itthon a szőrtelenítés diódalézerrel végezhető a leghatékonyabban.
A kezelés menete: 0. lépésként a testrészen lévő anyajegyeket „kisatírozzák”, hogy a gép ne érzékelje és nehogy megégesse őket. Majd az adott testrészt fertőtlenítik, orvosi ultrahang zselével kenik be, ezután a kezelőfejet ráhelyezik a felületre és üzemmódtól függően mozgatják.
A fájdalom mértéke személyenként változó lehet, valamint függ a kezelt területtől, a szőrszálak vastagságától, a bőr érzékenységétől és a választott lézeres technológiától.
Fontos megjegyezni, hogy a fájdalom mértéke jellemzően a kezelés előrehaladtával csökkenhet, mivel a szőrtüszők folyamatosan elpusztulnak, a szőrszálak pedig egyre vékonyabbá válnak.
A kezelések száma a választott eljárástól függ, de általában 6–10 alkalom szükséges (4-8 hetente).
Előnye, hogy minimális fájdalommal jár. Valóban tartós, tehát a kezelés sorozat letelte után 2-3 évente elég egyetlen alkalommal megismételni. (ekkor már csak nagyon vékony és néhány szőrszálról beszélünk)
Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy azoknak, akiknek folyamatosan kisebb vagy nagyobb szőrtüszőgyulladással kell küzdeniük, orvosok véleménye alapján ez az egyetlen megoldás, hogy fel tudják számolni az esetleges hólyagokat, tályogot vagy furunkulust.
Hátránya pedig az, hogy drága, azonban hosszú távon megtérülhet. Férfiaknak intim testrészen nem végezhető és csak kozmetikai szalonban vagy orvos által végezhető.
Mit jelent az, hogy drága? Hónaljnál 20 ezer forint, hát/mellkas esetén 40-70 ezer forint, intim területen 40 ezer forint, teljes lábnál pedig 60 ezer forintba kerül. (Az árak szalononként eltérhetnek, de nem jelentősen.) Ezeken az alkalmankénti árakon még lehet csiszolni, ha csomagajánlatot kérnek és/vagy bérletvásárlással is kedvezőbb a végösszeg. 1 alkalommal tehát kb. 40-70 ezer Ft-tal kell kalkulálni / testrész, ha valaki fontolóra venné.
Értelmileg akadályozott vendég esetében akkor lehetséges az eljárás, ha üzembiztosan jelezni tudja a fájdalomérzetét, mert fontos a visszacsatolás, ez alapján folytatják a finomhangolást a szakemberek.
+1 ötlet:
Ami kevésbé kozmetológiai kérdés, de jó ötlet lehet a fogyatékossággal élők esetében az a VILLANYBOROTVA. Ezzel, 2-3-5 mm-re beállítva az eszközt egységes, nagyon rövid szőrzet vágható. Gyorsan, sérülésmentesen lehet vele dolgozni, intim területen is.
Amennyiben kozmetikai szalon mellett döntenél, nem otthoni körülmények között végeznéd valamelyik eljárást, akkor a bejelentkezéskor érdemes megemlíteni, hogy fogyatékossággal élő személlyel érkezel, mert ilyenkor hosszabb időt hagynak az érintettre, akinél elengedhetetlen, hogy kísérővel érkezzen, akkor is, ha mozgásában kevésbé akadályozott.
Luci terápiája, amit kb. egy évvel ezelőtt kezdtünk el, hála egy remek gyermek tüdőgyógyásznak, működik.
Ehhez tulajdonképpen egész évben úgy kezeljük, mintha asztmás, allergiás lenne, preventív jelleggel gyógyszereket kap.
Nem egy sétagalopp
Tavaly, amikor többkörös kórházi tartózkodáson voltunk túl, akkor határoztuk el, hogy megpróbálunk ebből (is) valahogy kikecmeregni, nemcsak állni és várni, ahogy átmegy rajtunk a villamos egyszer jobbról, egyszer balról.
Több szakorvosnál is jártunk, de akivel elkezdtünk „együtt dolgozni” és leginkább együtt gondolkozni, ő volt az, aki (meg)értett bennünket, hogy nem tüzet akarunk oltani akkor, amikor ég a ház, hanem szeretnénk, ha ki sem gyulladna.
Egy súlyosan, halmozottan sérült kisgyerekkel kapcsolatban is működnek a zsigeri beidegződések. Ez az életút azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenféle egészségügyi problémával is számolni kell. Ahogy halad előre az idő, egyre többel.
Ezzel tisztában vagyunk, de ha csak egyet-egyet ki lehet ezekből iktatni, jócskán elodázni, neadjisten megszüntetni, mi képesek vagyunk komoly örömtáncot lejteni. Ha valaki pedig nem azonnal skatulyáz, azért még végtelenül hálásak is leszünk.
Vágta helyett
Luci tüdeje terhelt. Hogy ez a koraszülöttségre vezethető-e vissza, az újraélesztésre, netán a kettő kombójára, nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy szinte minden légúti vírusfertőzésnek komoly következményei vannak nála. Amikor a többség kifele jön már egy-egy ilyen betegségből, ő akkor rosszabbodik.
Elébe menve a problémáknak igazából úgy kezeljük, mintha asztmás lenne. Szteroidot kap, egy inhalátoron keresztül lélegzi be a gyógyszert, ami közvetlenül a tüdejébe jut. Salvus vízzel vagy 3%-os sóoldattal inhalálunk naponta többször, akkor is, ha nem beteg. (Ha beteg, akkor naponta 5-6 alkalommal.) Nagyon sokat számít nála, bár tény, hogy a szteroid csökkenti az immunitását, de valamelyik ujjunkba sajnos bele kell harapjunk.
Ha beteg, akkor is megvan a protokoll, amit végig kell vigyünk, bízva abban, hogy ezzel elkerüljük a szövődményeket, a kórházat, azt, hogy a szaturációja (véroxigén szintje) bezuhanjon.
Ez eddig egy éves visszatekintés is lehetne, mint egy adóbevallást kísérő beszámoló, de nem ebből a célból engedtem ilyen hosszúlére.
Hendikep
Képzeljétek el és bátran csodálkozzatok is rá, hogy vannak olyan sörényes négylábúak, akik hasonló problémákkal küzdenek.
A lovacskák gyenge pontja is a tüdő. Ha valaki lovak környezetében nő fel vagy él, annak ez nyilván nem újdonság. A kehességről is hallottunk már, én is megkaptam anno, amikor köhécseltem gyerekkoromban, hogy „olyan kehes vagy”.
1-2 hete találkoztunk személyesen is egy nagyon kedves pacival, akiről kiderült, ha szükséges, épp olyan kezelést kap mint Lucus a tüdejére.
A kehesség valójában asztma. 2015-től már nem kehességnek, hanem lóasztmának hívják az alsólégúti, nem fertőző megbetegedéseket. Ez egy allergiás eredetű megbetegedés, amit allergének váltanak ki.
Köhögéssel, nehézlégzéssel, orrfolyással jár. A meleg, párás levegő, mint amilyenből az elmúlt időszakban bőven kijutott, nem kedvez sem a beteg lovaknak, sem Lucusnak, ugyanakkor sok odafigyeléssel mind a kétlábú, mind a négylábú, akár tünetmentessé is tehető.
A patás jószágok terápiája tulajdonképp ugyanaz, mint a miénk. Inhalátorral, Salvus vízzel párásítanak. Ha rosszabbul van a ló, akkor ezt gyakrabban teszik, naponta többször. A gyógyszerek is megegyeznek. Berodual cseppeket kapnak a pacik is. Ezt csepegtetik az inhalátorba és egy gép segítségével porlasztják a folyékony halmazállapotú gyógyszert, amit egy speciális maszkon keresztül lélegez be a ló.
Igen, egy inhaláló ló.
Lucinak a 8-10 percig tartó párásítás 7. percében lesz elege az egészből, ekkor kezd el fészkelődni, pontosabban ugrál, mint egy bakkecske az ölünkben, jobban mondva, mint egy zabolátlan, megvadult lovacska.
Anna picivel több, mint 1,5 éve dolgozik Lucival konduktív terapeutaként. Hétről-hétre saját szemünkkel látjuk, hogy milyen keményen küzd a kislányunk, hogy újabb és újabb elismerést zsebelhessen be.
Minden apró kis tyúklépéshez, amit tesz az életében, hegyeket kell mozgatnia és mi ezt így is kezeljük, így is – nagyon nagyra – értékeljük. A maga tempójában, a maga skáláján, magához mérten fejlődik.
Ezek a léptékek egy „normál” mérce szerint akár megmosolyogtatók is lehetnének, számunkra Lucival mégis mérföldköveknek számítanak. Nálunk az időszámítás biztosan nem a Gergely-naptár szerint zajlik, a gyakorlások, az ismétlések száma végtelen, a türelmetlenség(em) pedig egyértelműen kontraproduktív. Azt viszont egyáltalán nem állítom, hogy ezt mindig sikerül legyőznöm. A siker és a kudarc sem azt jelentik, amit korábban.
Megkértem Annát foglalja össze, hogy’ látja ő a Lucussal való közös munkát. Ez nekem is és neki is jó kapaszkodó lesz a későbbiekben is. Alább olvashatjátok:
Amin Lucival dolgoz(t)unk az elmúlt időszakban:
kontraktúrák megelőzése főleg a felső végtagoknál,
fej-és törzskontroll kialakítása,
fej középre hozása, középen tartása,
fogás-elengedés kialakítása,
hátról hasra, hasról hátra fordulás,
felső végtagok középre hozása, játékért nyúlás mindkét kézzel.
Amiben Lucika fejlődött:
lazább felső végtagok, lazult az ököltartás,
megszerette a hason fekvést (1-1,5 éve még sokkal kevésbé díjazta ezt a helyzetet, kevesebb ideig is maradt meg ebben a szituációban, de ma már ő is keresi a lehetőséget, hogy mikor tud stikában hasra fordulni),
ügyesebben, stabilabban támaszkodik az alkarján,
hason fekve több ideig tudja megtartani a fejét,
már hason fekve is képes az inger felé fordítani a fejét (hallja az ingert ➡️ megemeli a fejét ➡️ fordítja a fejét az inger felé)
Néhány hete pl. Peti tesója jött, épp tornáztunk Lucival, amikor kopogott az ajtón, akkor Luckó automatikusan a hang felé fordította a fejét.
több az önindította mozdulat (ez egyszerre jó, na meg persze veszélyes is, mert simán szökik a kisasszony),
már önállóan/minimális megsegítéssel fordul hátról hasra (minimális megsegítés gyanánt néha az is elég, hogy ott tartom a kezemet a fenekénél, semmi mást nem csinálok, lényegében csak a biztonságérzetet adom neki, hogy nem fog visszafordulni).
Az elmúlt időszak tapasztalatai:
Luci nagyon jó terápiás alany. Könnyen motiválható, jó kis feladattudatú gyerek, aki nagyon akar teljesíteni. Élvezi a mozgásfejlesztéseket, még akkor is dolgozik, amikor számára kevésbé kedves feladat van. Úgy érzem, hogy a megfogalmazott célok elérése felé már közelebb vagyunk, mint 1-1,5 éve.
Ez egy olyan út, ahol a pici (laikus szemmel kevésbé látható) lépések is hatalmas erőfeszítések árán elért eredmények. Lucinál (és természetesen más gyerekeknél is) vannak olyan időszakok, amikor gördülékenyebben veszik az akadályokat, fejlődésük gyorsabb ütemben zajlik. Fontos, hogy felismerjük ezeket, kihasználjuk őket és tudjunk ezekből töltekezni a későbbiekben.
Lucinál egy ilyen periódus volt az épp egy évvel ezelőtti tavasz és a kora nyár. Magunk mögött hagytuk a beteges őszi és téli időszakot, tavaszra visszatért belé az erő. Sokkal vidámabb, éberebb volt, nagyon sokat hallatta a hangját is. Ezekben a hónapokban sikerült a legeredményesebben haladnunk.
A Lucira igazított, otthon végzett konduktív terápiáról ITT is olvashatsz részletesebben.
Ahhoz, hogy egy látássérült kisgyereknél eredményeket lehessen elérni a mozgásfejlődésben nem lehet csak a mozgásfejlesztésre fókuszálni. Fontos, hogy a mozgásterapeuta beépítsen kifejezetten látásfejlesztési szempontokat is, tehát a fejlesztés komplex módon valósuljon meg.
Az első részben Bata Timi látásfejlesztő gyógypedagógussal beszélgettem arról, hogy mi segítheti egy látássérült kisgyerek mozgásfejlesztését, milyen praktikákat lehet bevetni. A sorozat 2. részében pedig egy mozgásterapeuta szemszögéből világítjuk meg ugyanezeket a kérdéseket.
CVI tippek Tamási Anna mozgásterapeuta és konduktortól:
Az első és legfontosabb, hogy próbáljunk meg minél többet megtudni a CVI-ról (agyi eredetű látássérülés) és a szóban forgó gyermek állapotáról és szükségleteiről.
Érdemes más érzékszervekre (is) hatni (ezt úgy kell elképzelni, hogy nem vonom el a vizuális ingert, hanem egyidejűleg verbálisan/taktilisan megerősítem azt).
Úgy érdemes alakítani a foglalkozásokat, hogy az kiszámítható legyen a gyermek számára. Például passzív kimozgatásnál mindig ugyanazokat a mondókákat/dalokat ismétlem.
Nem feltétlenül szerencsés, ha mindig új, ismeretlen motivációs eszközt hozunk, mert ez egy CVI-os gyermeknek sokszor inkább hátrányt jelenthet.
A foglalkozásokat érdemes a gyermek számára ismert helyen tartani, hogy ne szakítsuk ki a kiszámítható, ismerős közegéből. Ez a hely lehetőleg letisztult legyen és ne zsúfolt, mert ez is nehezíti a tájékozódást.
Kontrasztos eszközök használata (nem mennénk sokra egy pasztell színű labdával/csörgővel).
Olyan játékok használata, ami hangot ad, villog. (Itt fontos tisztában lenni azzal, ha egy epilepsziás kisgyermekről van szó, akkor a villogó játékok lehetnek roham fokozók vagy roham generálók, így ezt mérlegelni szükséges.)
Érdemes kísérletezni a szögekkel, közelségekkel-távolságokkal (főleg a célzó mozgásoknál fontos ez, simán lehet, hogy nem motoros korlátok vannak ilyenkor, hanem mi nem állunk a gyermek számára megfelelő helyen).
Kúszásnál/mászásnál ne a végpontot jelöljük, mert lehet, hogy ez a gyerek látószögén kívül esik. Hatásosabb a motivációs eszközt a gyermek látószögén belül hagyni és ahogy ő halad, úgy mozgatni vele együtt.
Ha valaki nem lát, mégis hogyan motiválható? Hogyan vehető rá mozdulatokra, ha azok sem mennek egykönnyen? Mivel kelthető fel az érdeklődése, a figyelme? Egyáltalán fejleszthető egy látássérült gyermek mozgása?
Két szakembert kérdeztem meg. Egy látásfejlesztő gyógypedagógust és egy mozgásterapeutát, konduktort, hogy vajon miképp lehet egy látássérült kisgyerek mozgásfejlesztését szisztematikusan felépíteni?
Bata Timi látásfejlesztő gyógypedagógus (1. rész) és Tamási Anna mozgásterapeuta, konduktor (2. rész). Mindketten aktív szereplői Luci életének és huzamosabb ideje, heti rendszerességgel dolgoznak vele.
Az agyi eredetű látássérülésről ITT találtok korábbi cikket.
Az első részben Timivel való beszélgetésünket olvashatjátok, akinek nagy tapasztalata van agyi eredetű látássérült (CVI) gyerekek fejlesztésében, mint amilyen kisgyerek Luci is.
Lucababa.hu: Agyi eredetű látássérült gyerekeknél miképp lehet a mozgásfejlődést elősegíteni? Miben kell máshogy felépíteni a foglalkozást?
Bata Timi: Fontos kiemelnünk és a terápiás szemléletünkbe beemelnünk, hogy az agyi eredetű látássérülés, mint diagnózis, valójában egy spektrumon szóródik. Tünetei és a látási nehézségek mértéke személyenként változók. Előfordulhat egészen enyhe tünetek mellett, amikor a gyerekek gyakorlatilag teljesen diagnosztizálatlanok maradnak és nem is igazán kerülnek bele az ellátórendszerbe vagy legalábbis nem látássérülés fókusszal.
Ettől akár még jelentősebben is befolyásolhatja a mozgásfejlődésüket a vizuális ingerek feldolgozásának minősége, de a tüneteket ilyenkor más problémakörhöz társítják. Pl. általános idegrendszeri éretlenség. Ebben az esetben a CVI – agyi eredetű látássérülés – szempontrendszerű támogatás nem tud érvényesülni.
A spektrum másik oldala valójában egy komplexebb idegrendszeri sérülés részét képezi. Ilyenkor a látási ingerek feldolgozása mellett több más idegrendszeri funkció is sérül, előfordul sajnos, hogy súlyos mértékben (ahogy Lucánál is).
Azért tartom fontosnak kiemelni ezt a nézőpontot, mert merőben befolyásol minden komplex vagy célzott fejlesztési formát és módszert, hogy az adott gyermeknek milyen az általános idegrendszeri állapota.
Azt is nagyon fontos tudnunk CVI esetén, hogy „ha megismerjük egy gyermek vizuális funkcióit, látásteljesítményét, akkor EGY gyermek látási minőségét ismertük meg, nem többét”. (Gordon N. Dutton, gyermekszemész, vizuális tudományok emeritus professzora, Glasgow Caledonian University) Tehát CVI érintettség mellett minden gyermek más minőségben tudja feldolgozni, hasznosítani a környezetéből nyert vizuális információkat és olykor azt is változó mértékben.
Ezzel a szemlélettel érdemes tehát a mozgásfejlődés témaköréhez is viszonyulnunk és emiatt nem is tudunk egzakt módon válaszolni a „miképp” kérdésre. Azt viszont minden esetben meg tudjuk tenni, hogy nagyon alaposan megfigyeljük és felmérjük az adott gyermek vizuális funkcióités persze az általános fejlődését is.
Az agyi eredetű látássérülés felméréséhez leginkább a CVI-skálát használjuk. Hazánkban ez a legelterjedtebb (gyógy)pedagógiai vizsgáló/felmérő eszközünk, ám ez a skála a kortikális – agykérgi – látássérülés tüneteinek felmérésére szolgál önmagában.
Mit jelent pontosan, hogy agyi eredetű a látássérülés? Az agy több, mint 40%-a vesz részt valamilyen formában a látási funkciók megfelelő kivitelezésében – döbbenetes, nem? -, az agy kérgi részének (kortex) vagy a látásért felelős bármely agyi területnek a károsodása együtt járhat látássérüléssel vagyis a vizuális információk észlelésének és/vagy feldolgozásának problémájával.
Amennyiben feltételezhető vagy ismert, hogy kérgi, látásért felelős agyi területeken kívül más agyi terület, akár mélyebb, fehérállományi struktúra is sérült, a CVI-skála szempontrendszerét kiegészítjük a komplex agyi eredetű látássérülés megfigyelési szempontrendszerével.
Az agykérget szorosan összezsúfolt idegsejtek alkotják, itt található a látókéreg, ahol megtörténik a vizuális ingerek alap feldolgozása, majd az ingerületek haladnak tovább a két fő vizuális pályára: a dorzális „hol” pályára és a ventrális „mi” pályára. Dorzális úton dolgozzuk fel a térbeli helyzetünket és a környezetünkhöz képest érzékelhető elmozdulásunkkal kapcsolatos vizuális információkat. A ventrális út a látottak azonosítását, kategorizálását és felismerését végzi. (A magyarázat a Mindent az emberi agyról c. könyvből származik.)
Ezáltal pontosabb képet tudunk kapni arról, hogy egy adott gyermek számára milyen környezeti feltételek mellett, mely vizuális ingerek feldolgozhatók, amelyeket a mozgásfejlesztések során is fontos figyelembe venni. A mozgásfejlesztés felépítésének, legyen az bármilyen típusú, optimális esetben tehát tartalmaznia érdemes a speciális, konkrét látásfejlesztési szempontokat is.
Néhány egyszerű, konkrét példa:
Elsötétítés mellett izzósor használata a nyúlás gyakorlásához (optimális pozícionálás mellett).
Kúszás támogatása, gyakorlása teljesen letisztult, kontrasztos környezet biztosítása mellett, a gyermek által preferált színű játéktárggyal, nappali fényviszonyok mellett, de a tárgy megvilágításával.
A vízben történő mozgásterápiák során világító és/vagy kontrasztos elemek, játékok használata
Lucababa.hu: Van-e olyan mozgásterápia, ami kifejezetten látássérülteknek szól vagy itt össze kell dolgozzon a tiflopedagógus (látásfejlesztő) és a gyógytornász?
Bata Timi: Ismereteim szerint (de a mozgásfejlesztés területén szakavatottabbak természetesen megcáfolhatnak) nincs kifejezetten látássérültek számára kialakított mozgásterápia, legalábbis, ha a korai, kisgyermekkori életévekben gondolkodunk.
A későbbiekben a látássérülés mértékének függvényében bekapcsolódhatnak a tájékozódás és közlekedéstanuláshoz kötődő módszerek és szempontrendszerek, ennek viszont érdemes lehet egy külön beszélgetést szentelni.
Fontos, hogy a mozgásfejlesztés típusa jól illeszkedjen a gyermek képességeihez, személyiségéhez, vagy akár az érzékenységéhez és megfelelő módon támogassa a fejlődést. Ne legyen túl megterhelő, de kihívást és ugyanakkor élvezetet is jelentsen a gyermek számára. A különböző terápiák halmozása szintén megérhet egy közös diskurzust, annak esetleges előnyeivel és hátrányaival.
Amikor már megvan, milyen mozgásfejlesztési terápiába kezdünk, optimális, ha a mozgásterapeuta és látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus össze tud dolgozni, és a kifejezetten mozgásfejlesztési fókuszú foglalkozásokba beépülnek a látássérült-specifikus szempontok, melyekről korábban esett szó.
Ennél is sokkal kedvezőbb, ha a gyermeket, családot támogató szakemberek valódi teambe tudnak szerveződni és mindenki megoszthatja egymással a saját fókuszú tapasztalatait, eredményeit.
Ennek a teamnek a szülő és a gyermek (!) pont ugyanolyan része, mint a különböző területen dolgozó szakemberek. Olykor egészen apróságokon múlik a sikeres fejlesztés (mondjuk így) vagy egy-egy áttörés, amihez pedig nagy szükség van a tapasztalatcserére. És hát végső soron az a cél, hogy a mi, kicsit mégiscsak mesterséges közegünkben megtartott foglalkozások eredményei a gyermek otthoni és/vagy intézményi környezetében is megnyilvánulhassanak, ehhez pedig elengedhetetlen a valódi közös munka és tanulás.
Hogy ehhez is tartozzon egy konkrét, egyszerű példa, mondok egyet: a mozgásfejlesztések során olykor erősen feszegetjük a gyermekek határait. Ilyenkor ők, akár nonverbálisan is, de kommunikálják felénk, hogy köszönik szépen, ebből a tevékenységből mára elég lesz. Nekünk ismernünk kell a gyermek kommunikációs jelzéseit és azokra lehetőleg adekvátan reagálnunk, ezzel támogatva az autonómiájuk megélését.
Az is lehet, hogy egy ilyen helyzetben még tudunk varázsolni egy kis motivációt és kitartást a gyermek kedvenc pl.: világító és/vagy hangot adó játékával. Máris bekapcsolódik legalább három szakmai szempont:a mozgás-, a kommunikációs- és látásfejlesztés. Ezeket, természetesen, sokszor teljesen ösztönösen is alkalmazzuk, mégis nagyon jó, ha egy-egy területhez kapcsolódik egy-egy hozzáértő szakember is, hiszen egyikünk sem érthet mindenhez, miközben mindegyik fejlődési terület ugyanolyan fontos.
Lucababa.hu: Vizuális ingerek nélkül vagy minimális észleléssel hogyan vehető rá egy kisgyerek a feladatok végrehajtására?
Bata Timi: Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan vizuális ingerek, amelyek a gyermek számára relevánsak, fontosak és feldolgozhatók, akkor azokat mindenképpen érdemes hozzákapcsolni egy-egy feladathoz. Pl.: a legkedvesebb, piros színű, csillogó csomagolópapír használatát. Bár számunka olykor akár furcsa is lehet, hogy mi az ördög olyan érdekes egy csomaglópapíron vagy más csillogó felületű teljesen random tárgyon, ha ez a gyermek számára egy motiváló, kedvelt vizuális inger, használjuk bátran, mert igenis sok értelme van, pl.: fenntartja a gyermek figyelmét és motivációját, akár sokkal hosszasabban is, mint egy általunk érdekesebbnek címkézett fejlesztőjáték.
Arról még kevesebb szó esett, hogy a vizualitás mellett más érzésmodalitások (klasszikus modalitások: látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, hőérzékelés, fájdalomérzékelés, amiket a receptorainkkal – idegvégződéseinkkel – tudunk érzékelni) is fontosak, mindannyiunk számára, de a látássérült gyermekek számára különösen. Tehát vizsgáljuk, figyeljük meg, tapasztaljuk ki, hogy milyen hangok, taktilis-haptikus (tapintáson alapuló) ingerek, illatok és akár ízek kedvesek a gyermek számára. És azt is, melyek nem – mindkét információ fontos és hasznos. Ezeket, a vizuális ingerek mellett, akár kombinálva és persze helyett is ugyanúgy alkalmazhatjuk. Pl.: egy fényes felületű szélcsengő lámpával megvilágítva, egy nem túlingerlő zenélő és világító játék, egy érdekes tapintású anyag – lehet az érdes vagy puha, hideg vagy meleg, egy rezgőpárna vagy éppen különböző illatdobozok. Az ízeknek itt talán kevesebb szerep jut, de az orális felfedezés így is fontos lehet a gyermekek számára, ezért ilyen szempontból is érdemes gondolkodnunk, variálnunk a motiváló játéktárgyak, fejlesztőeszközök terén.
Lucababa.hu: Teherbírásuk kisebb, rövidebb ideig tart, figyelmük nehezebben kelthető fel mint ahol nincs látássérülés?
Bata Timi: A látássérülés, legyen az pusztán okuláris eredetű, minden esetben extrán terheli az idegrendszert. Gondoljunk csak arra, jól látóként milyen fárasztó kevés fénynél hosszasabban olvasni.
A CVI jelen lehet önmagában, de társulhatnak mellé szemészeti problémák is, így akár sokszorosan megterhelő lehet a vizuális ingerek feldolgozása. De tételezzük fel, hogy van valamilyen minőségű vizuális információnk és az eljut az agyba: ott sem mindegy, mely terület érintett, mely feldolgozási funkció szenved zavart és hogy mely további szenzoros (érzékszervekkel felfogható) információk „versengenek” még a feldolgozásért.
A figyelem az idegrendszeri sérülések esetén másként működik, sokszor megoszlik, a szimultán feldolgozás zavart szenved. Előfordulhat, hogy egyidejűleg VAGY lát VAGY hall az adott kisgyermek. Nehéz ezt jól elképzelnünk. De egy zajos közegben, amelyben pl.: még mi magunk is folyamatosan instruálunk, kommentáljuk a történéseket és közben azt szeretnénk, hogy a gyermek figyeljen a bemutatott vizuális ingerekre, könnyen járhatunk kudarccal. Mi magunk, nem a gyermek, természetesen.
Fontos ismernünk, hogy az adott gyermek hogyan tudja leginkább hasznosítani a látottakat: pl.: milyen fényviszonyok és hangforrások mellett és ahhoz alkalmazkodunk. És persze mindehhez jön hozzá az, hogy a gyermektől azt várjuk, ilyen egymással versengő információk feldolgozási nehezítettsége mellett tervezzen meg és vitelezzen ki, akár ismételjen, gyakoroljon egy adott mozgáselemet. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik az idő faktor. Elengedhetetlen, hogy elegendő időt biztosítsunk egy-egy motiválónak szánt inger feldolgozására és az arra adott mozgásos válasz kivitelezéséhez.
Az egyes aktív ingerfeldolgozási és mozgáskivitelezési szakaszok között pedig érdemes kisebb szüneteket biztosítanunk, hogy az idegrendszernek legyen ideje összerendeződni, az ingerek se oltsák ki egymást folyamatosan. Ilyen módon a teherbírás és figyelem is fokozatosan egyre növelhető. Viszont mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai, így van ez a gyerekeknél is, tartsuk tehát mindig tiszteletben a határaikat és vegyük figyelembe a pihenés iránti szükségleteiket.
Lucababa.hu: Hogyan lehetséges őket motiválni? Mi lehet a siker kulcsa?
Bata Timi:Minden gyermeknek vannak kedvenc játékai, tevékenységei. Ezek kiismerése olykor több időbefektetést és kreatívabb, nyitottabb hozzáállást igényelhet a részünkről, de mindig lehet találni egy vagy több favoritot.
Azután fokozatosan lehet bővíteni a kedvencek körét és ezzel párhuzamosan a motivációs tárházunk is bővül. Ne féljünk ugyanazt a játékot úgymond ezredszer is alkalmazni, ha az ezredszer is ugyanolyan kedves a gyermek számára. Persze tudni kell, mi a célunk egy sokszor ismételt játékkal, tárggyal.
Gondoljunk csak bele, milyen kiszámíthatóan biztos örömforrást jelenthet a gyermek számára egy jól ismert játék, egy gyakran és jól feldolgozhatóan látott tárgy!
Ha az a célunk, hogy a gyermek számára egy nehezebben kivitelezhető vagy új mozgást tanítsunk, bátran nyúljunk a „komfortjátékokhoz”. Agyi eredetű látássérülés esetén az újdonság varázsa sokszor nem tud működni, hiszen az is plusz energiabefektetést jelent, hogy az új játékról elegendő (és nem csak vizuális) információt nyerjen a gyermek.
Tehát érdemes kialakítani egy megbízhatóan működő „motivációs tárházat” és a fejlesztési szakasz elején, illetve a nehezebb fejlesztési szakaszokban ezekre támaszkodni. Később úgyis adódnak majd nagy közös felfedezések, lesznek újabb nagy kedvencek, amelyekkel bővülhet a közös kincsesládánk, és közös munka során megkerül a hozzá tartozó titkos kulcs is.
