A koraszülésről egyre több szó esik. Már nem csak november közepén, a koraszülöttek világnapján (november 17.) emlékezünk meg évről-évre egy édesanya és egy édesapa egyik legnehezebb, leginkább embert próbáló pillanatairól.
Elveszett paradicsom
Talán már nem tabu és így a trauma feldolgozása is könnyebb lehet, ha azt érzi az ember, hogy nincs egyedül ezzel a málhás súllyal a mellkasán. Annak a súlyával, hogy ez rajta múlt, hogy tehetett volna valamit másképp és akkor nem így alakul. Az önvád súlyával.
Sokan megosztották a témában saját élményüket, segítve ezzel azokat, akik most vagy a későbbiekben kénytelenek testközelből megismerni, mit jelent összeolvasva a három betű: PIC (perinatális intenzív centrum). Komoly mankót tud jelenteni egy sorstárs édesanya vagy édesapa megélése, túlélése az elveszett paradicsomi állapot kellős közepén és még jó ideig.
Lételem-élelem
Arról azonban még biztosan nem esett elegendő szó, hogy mi a helyzet ezeknek a csöpp kisbabáknak a táplálásával? Mit esznek ők a legkritikusabb időszakban? Amikor pengeélen billeg az életük. Kapnak-e anyatejet? Szoptathatók-e? Van-e, lehet-e tejük ezeknek az édesanyáknak ilyen krízishelyzetben és nem utolsó sorban hagyják-e őket szoptatni?
Akadálypálya
Luca a 32. hétre érkezett, koraszülöttként. Nem telt el két nap és vérmérgezést kapott. Agyi trombózisa volt mikro agyvérzésekkel. Újraélesztették. Kómába került. Vérhígítót kapott és még megannyi gyógyszert. Mindössze 1740 gramm volt, amikor augusztus közepén megszületett. Szeptember végén mehettünk haza a második kórházból, ekkor éppen csak hogy súroltuk a 2 kg-ot.
Nincs egységes irányelv
A korábban érkezett babáknál kiemelten fontos lenne, hogy minél korábban és minél tovább kaphassanak anyatejet nem kevésbé a szoptatás, mégis általában jóval kisebb a fókusz ezeken, mint amilyen szükség volna rájuk. Hogy hol csúszik ez el mind a mai napig, nehéz lenne kideríteni.
Nem hibáztatható miatta az egészségügyi személyzet a PIC-en, hiszen az elsődleges feladat itt az életmentés. Az egyensúly megtartása, a babák biztonságos ellátása. A prioritás, hogy a már meglévő egészségügyi problémákat kezeljék és a lehetséges rizikókat minimalizálják. Emellett viszont sokszor háttérbe szorul a korababák anyatejes táplálása, a későbbiekben a szoptatásuk fontossága.
Helyzethez igazodó adottságok
Azt tudtátok, hogy a koraszülött babák édesanyjának a teje más összetételű, mint azoké az édesanyáké, akik időre szülnek? Több immunanyag van ebben a tejben, magasabb a fehérjetartalma és az emésztést könnyítő enzimek mennyisége is jóval magasabb. Ez a koraszülött tej kb. egy hónappal a (kora)szülés után alakul majd át érett tejjé. Varázslatos természet!
„A koraszülötteknek a gyomra is aprócska. 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml.
Az, hogy milyen mennyiségű táplálékot tudnak elfogyasztani attól függ, hogy milyen gyorsan ürül ki a gyomruk, ami probléma lehet egy koraszülött babánál, akinek az emésztőrendszere még éretlen, az emésztése pedig lassú.
A bélrendszerben rengeteg neuron található, amivel az agyhoz kapcsolódik és fogékonnyá válik a stresszre is. A stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert és kikapcsolja az emésztést, így a stressz kezelése az etetési terv részét kell, hogy képezze.” Forrás: mellettedahelyem.hu
Nagyon összetett kérdéskör ez és sajnos sokszor nem kap az életmentés mellett akkora figyelmet, mint amekkora szerepe van.
HÁTTÉRINFÓ: Az ma már tény, hogy a koraszülött kisbabák bélflórájának kialakulásához hasznos az erre a célra kifejlesztett (klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatású) speciális probiotikum készítmény. A koraszülött babák immunrendszerének kifejlődéséhez, a nekrotizáló enterocolitis (NEC) bélgyulladás kialakulásának csökkentéséhez és az egészséges testi- és idegrendszeri fejlődéshez nagyon fontos a kiegyensúlyozott bélflóra kialakulása.
Ebben sokat segít a megfelelő baktériumtörzsek kiválasztásán és arányán kívül a gyógyszer tisztaságú termék, a gyógyszergyártás szigorú szabályai szerinti gyártás. Egy praktizáló svéd neonatológus orvos és munkacsoportja fejlesztette ki a terméket. Az elmúlt évben már Magyarországon is elérhető, beszerezhető a koraszülött intenzív osztályok számára és több helyen már alkalmazzák is a készítményt.
Gyorstalpaló
Luci augusztus közepén született. Két nap múlva összeomlott a légzése és a keringése a szepszis miatt. Kómába esett. Augusztus 20-a volt, amikor megkérdezték, hogy van-e tejem, amit tudnának neki adni vagy menjen inkább az üzembiztos tápszer?
Fogalmam nem volt, hogy mi tévő legyek. Kértem a védőnőm segítségét, közben gugliztam ezerrel, hogy kit tudnék segítségül hívni. A kórházban, hat évvel ezelőtt én nem kaptam segítséget.
Találtam egy laktációs tanácsadót, akit egy életem, egy halálom augusztus 20-án délelőtt megcsörgettem és Ibolya délután ott ült velem a szobában és nyugodtan, türelmesen, kedvesen magyarázott, segített. Egy gyorstalpaló után már nagyobb magabiztossággal álltam neki a dolognak. A következő napok próbálkozásait siker koronázta és Lucusnak már egy icipici fecskendőnyi tejecskét tudtam vinni. Ezt a pár cseppet megkaphatta szondán keresztül.
A következő hetek arról szóltak, hogy fejtem, üvegekbe adagoltam, feliratoztam és vittem a PIC-re, napjában többször, ahányszor csak képes voltam, Luca pedig mialatt kómában volt, folyamatosan kapta a tejecskét.
Miután felébredt a kómából továbbra is maradt a szondán keresztüli etetés, már egyre több anyatejjel.
Szonda után cumisüveg
Szeptember elején kerültünk át a fejlődésneurológiára. Ekkor került ki az inkubátorból és a szondát felváltotta egy apró üvegcsére egyengetett hosszúkás cumi. Mint amivel a kisbárányokat etetik, kb. úgy kell elképzelni. Mire az üvegre azt a rendkívül szoros gyógyszertárban kapható cumit rá lehetett erőszakolni, nem egy üveg tejet borítottam ki.. Klasszikus cumisüvegből még nem tudta meginni, ebből is, ha jól emlékszem kb. 30 ml-t úgy 40 perc alatt kortyolgatott el.
Kérdeztem, hogy nem lehetne-e megpróbálni a szoptatást, de leintettek, hogy ő még ahhoz nagyon erőtlen, nem fog neki menni, de próbálkozzak azért csak bátran, viszont valahogy varázsoljam bele a mennyiséget, nekik mindegy, hogyan, mert a mérlegelésnél ez a lényeg.
Ekkor találkoztunk Ibolyával másodszor. Látogatóba érkezett, mintha a barátnőm volna és próbálta Lucit cicire tenni. Ez inkább ismerkedés volt, de semmiképp nem szerettük volna őt siettetni. Maradt továbbra is az üvegfiola, a fura alakú cumival. Majd ahogy gyarapodott a legkisebb cumisüveg következett. A szoptatás kérdéskört intézményileg átugrottuk, de Luci vette az akadályokat és tömte a pocakját.
Megérkezés
Szeptember végén jöttünk haza Lucussal a kórházból és itthon folytattuk a tanítgatását. Ibolyával harmadszorra már itthon találkoztunk. Ő továbbra is bátorított, hogy ne adjam fel, Luca ügyes, meg fog erősödni annyira, hogy képes lesz szopizni, nem csak cumisüvegből beletöltjük az innivalót. Mindez elég hihetetlennek tűnt, hiszen már több mint egy hónapja megszületett és egyelőre úgy nézett ki, hogy maradunk a cumisüvegnél.
Anyatejet folyamatosan kapott, másról sem szóltak a nappalok és az éjszakák, mint a lefejt anyatejről. A mennyiség nem volt már elegendő, így lehetőségünk nyílt a koraszülöttség okán, hogy kapjuk donor anyatejet.
Peti ment hetente egyszer hűtőtáskával az átvételi pontra (anyatejgyűjtő állomás) és a beszerzett szajréval sietett haza. Soha nem fogjuk megtudni, hogy ki(k) volt(ak) a segítségünkre, de rendkívül hálásak voltunk/vagyunk érte!
Október vége felé jártunk, tehát több, mint két hónappal a születése után és egy hónappal a kórházból való hazaérkezésünket követően. Ha időre érkezett volna, nemrég született volna. Ekkorra erősödött meg annyira, hogy elkezdett szopizni. Lassan gyűjtötte össze az erejét, de készen állt és ezt követően még fél évig kapott anyatejet. Az egyik legkedvesebb elfoglaltságunk volt ezekben a hónapokban.
Januárban diagnosztizálták Lucusnál az epilepsziát és javasolták a ketogén diéta bevezetését, mint lehetséges terápia. Mivel ilyen mértékű cukortartalmat ez a diéta nem tolerál, tavasszal, amikor ebbe belefogtunk, abba kellett hagynunk az anyatejes táplálást. Sajnos a diéta nem jött be, nyár végén le is álltunk vele, de ezt előre nem tudhattuk.
Egy igencsak ezer sebből vérző koraszülött kisbaba, aki átverekedte magát az élet-halálon, a két világ közti lebegésen, a temérdek gyógyszeren, a külvilág mesterséges hangjain és fényein, két és fél hónap erőgyűjtés után egyszer csak elkezdett szopizni úgy, mintha pontosan ugyanezt tette volna az elmúlt hónapokban. Arra biztosan megtanított Luca, hogy még a legreménytelenebb, legelképzelhetetlenebb és leghihetetlenebb dolgoknak is eljöhet az ideje.
Fotók: magánarchívum
