A fogyatékkal élők mindennapjai az otthonukon túl az oktatási intézmények – szociális ellátórendszer – egészségügyi intézmények háromszögében zajlik. Személyes állapottól függ, hogy épp melyikben. Az energiaválság mindhárom szektorban eddig működő és túlélő szereplőket is padlóra küldhet.
Ahhoz, hogy lássátok, mi a valós helyzet jelenleg, példaként bemutatok egy konkrét szervezetet és két olyan területet, amelyek helyzete, kilátásaik, jövőképük jól demonstrálja a szomorú realitásokat energiaválság ügyben, 2022 őszén:
1.) Gézengúz Alapítvány
Augusztus óta a Gézengúz Alapítvány is piaci alapon fizeti a gáz- és áramszámláit.
Mindkét közüzemi számla négy-ötszörös mértékben emelkedett a korábbiakhoz képest. Milliós nagyságrendű különbségekről beszélünk egyik hónapról a másikra. Több szolgáltatótól is kértek ajánlatot, mindössze egytől kaptak, így nem volt hova hátrálni.
A budakalászi központ – ide járunk mi is Lucával rendszeresen neuro-hidroterápiára Ádámhoz – finanszírozása különösen nehéz. A terápiának helyt adó speciális gyermekrehabilitációs medence üzemeltetése a piaci energiaárak mellett szinte lehetetlen vállalkozás, rengeteg pénzt emészt fel. (Nem beszélve a többszörösére nőtt energiaárak ÁFA terhéről is.)
A többletet nem tudják a szülőkre hárítani és ilyen mértékben – sokszorosára – megemelni a terápiák árát, mert azt az érintett családok költségvetése sem bírná el. Előre menekülnek, minden követ megmozgatnak, hogy a munkát folytathassák.
Unikális, amit csinálnak. Évente 2500 sérült, koraszülött, veszélyeztetett fejlődésmenetű csecsemő és kisgyermek gondozásáról és családjaik ellátásáról beszélünk.
2.) Szállító szolgálatok
Ahhoz, hogy a halmozottan sérült gyermeked eljuthasson – a sok esetben – a város másik pontján lévő nappali intézménybe (oda vették csak fel, ott volt férőhely), ahol naponta 4-5 vagy 8 órát tartózkodhat, speciális szállító szolgálatok segítségét veheted igénybe.
A szolgáltatás a fővárosban ezer sebből vérzik amúgy is. Nincs kapacitás már régóta, hosszas várólisták, de egyértelműen az üzemanyagár emelkedése (céges autót piaci áron tankolhatsz) lehet az utolsó koporsószög a létezésükön.
A megemelt fuvardíjat a szülők nem tudják kigazdálkodni, így eljuttatni sem vagy jóval kevesebb alkalommal a gyermeküket közösségbe.
Ha tömegközlekedéssel nem szállítható, ha nincs autó a családban, ha nem tudsz napi 2-3 órát ülni a dugóban, hogy elvidd és elmenj érte, akkor ez egy tök jó alternatíva lehetne. Lehetne, de nem létezik. Így viszed, ahogy tudod. Addig, ameddig bírod.
3.) Napközik
A már említett nappali ellátást biztosító intézmények (napközik, szociális foglalkoztatók..) működése is valós veszélybe került.
Vannak intézmények, amik az oktatási szférához és vannak, amik a szociális szférához tartoznak. Bár szürreálisan hangzik, de talán valamivel nagyobb biztonságban vannak még mindig az oktatási szférához tartozók, attól függően, hogy az adott önkormányzat, a fenntartó milyen mértékben tud besegíteni.
A napközik mögött sok esetben alapítvány, esetleg egyház és nem az állam áll.
Ezek az intézmények – ovi, suli, szocifogi, napközi – az épületet, ingatlant, amiben működnek, az önkormányzattól kapták vagy bérlik. Ha bérlik is, nyomott áron.
Sajnos ezek az épületek vagy akár lakások korántsem a legjobb energetikai besorolással bírnak. Megüresedett, felújításra szoruló ingatlanokról beszélünk. Nem jó a szigetelésük, nem korszerű a fűtésrendszerük, sötétek a helységek. Eddig is pengeélen táncoltak, hogy ki tudják gazdálkodni a működési költségeiket, most nem látnak előre még egy hónapot sem.
Ezzel mondanom sem kell, olyan lavina indulhat el, ha be kell zárniuk ezeket az intézményeket vagy csökkentett nyitvatartással tudnak csak üzemelni, hogy a következményei beláthatatlanok.
A gyerekek nem kapják meg a szükséges, előírt fejlesztéseket, kiesnek a közösségből és az egyik szülő, aki 0-24-ben majd felügyeli a gyermekét újra kiesik a munkaerőpiacról. ’Hogy ott mi lesz, ahol a modell egyszülős, abba bele sem merek gondolni.
Néhány hónap türelmi idő után mindez rántja magával a lakhatást és utcára kerülhetnek ezek az emberek. Nyilvánvalóan önhibájukon kívül.
Kép: Shutterstock
