Az extrém magas IQ-val rendelkezőket komoly tekintély övezi. Gyakran tesztelhetjük feladványokkal, vajon velünk mi a helyzet ezen a téren. A print lapokban, online magazinokban fellelhető intelligencia tesztek hitelességét azért minimum érdemes fenntartásokkal kezelni.
Arról viszont vajmi kevés szó esik, hogy mi a helyzet a skála másik oldalával?
Nagy vonalakban azt tudjuk, hogy a 100 alatti IQ-val rendelkezőknél már kétséges, vajon megértik-e tökéletesen a körülötte zajló világot. Ugyanakkor a 70-80 közé eső intelligencia-hányadosú ember sem tekinthető a szó klasszikus, pszichológiai értelmében értelmi fogyatékosnak.
Mit vizsgálnak az IQ tesztek?
Az intelligencia az egyén értelmi képességeinek összességét jelenti. A gondolkodás gyorsaságát, problémamegoldást, elvont gondolkodást, tervezést, ítéletalkotást, összefüggések átlátását, emlékezőképességet vizsgálják tesztekkel.
A gyerekeket és a felnőtteket egész másképp tesztelik és értékelik. Míg a gyerekeknél a mentális kor-életkor hányadosára épül a számítási mód, addig ez felnőttekre nem használható. (Ez esetben ugyanis már nem igaz, hogy az idősebbek mentálisan fejlettebbek.)
Megkerestem a Mensa HungarIQa-t, hogy segítsenek a dilemmámban: Van-e olyan, hogy nullás IQ?
Dr. Kovács Kristóf felügyelő pszichológustól a következő választ kaptam:
“Technikai” értelemben létezik 0-s IQ, sőt, akár negatív is, mert az IQ egy olyan skála, amelynek nincs abszolút 0 pontja.
Az IQ skála egyszerűen úgy működik, hogy az átlagos teljesítményhez 100-at rendelünk, tehát aki pont olyan eredményt ér el, mint az emberek átlaga az adott teszten, annak lesz 100-as IQ-ja. Egy szóráshoz pedig 15 pontot.
Mindennek az alapja a normális eloszlás, mellékeltem erről egy ábrát. Pl. aki egy szórásnyival az átlag feletti eredményt ér el, az jobb eredményt ért el, mint az emberek 84% és 115-ös IQ értéket kap. Aki két szórásnyival az átlag alattit, annak 70-es IQ-ja lesz, és ennél az emberek kb. 98%-a ér el jobb eredményt. És így tovább..
ELMÉLETILEG tehát tetszőlegesen alacsony vagy magas IQ-értékek létezhetnek. Az átlagtól sok szórásnyira lévő értékek azonban csillagászatian ritkák.
A 0-s IQ 6.66 szórással van az átlag alatt (100-0/15=6.66).
Ez – ismét csak elméletileg – kb. 5 milliárd esetből egyszer fordul elő. Ennyire szélsőségesen ritka értékek nem mérhetők.
A gyakorlatban -3 és +3 szórás között szokás értelmezni a normális eloszlást, ez IQ esetében 55 és 145 között értékeket jelent (100 +- 3*15).
Már az 55-ös IQ is csak kb. 1000-ből 1 emberre jellemző. A „létezik-e 0-s IQ” kérdésre valójában sajnos ennyire technikai és ennyire unalmas a válasz.
Mi a helyzet a gyakorlatban?
Hiába létezik papíron 0-s IQ, súlyos értelmi fogyatékosság (20/25-35/40 IQ) esetén nem alkalmaznak hagyományos IQ teszteket, mert az érintettek jellemzően nem tudják megoldani a standard tesztfeladatokat. Ilyenformán a gyakorlatban tehát ezzel az eredménnyel, kitöltött teszt esetén soha nem találkozhatunk.
Alkalmaznak olyan teszteket, amivel a képet árnyalni tudják és az intellektuális képességzavar súlyosságát meghatározzák, de ezek egyrészt nem IQ tesztek, másrészt pedig csak egy szeletet vizsgálnak, nem a teljes klinikai képet mutatják.
Arról, hogy mikor, hol van ennek szerepe és jelentősége az érintett gyerekeknél, egy következő cikkben lesz majd szó, hamarosan.
Kép: Depositphoto