Vagus terápia
A nyár Lucusnál elsősorban a pihenésé és az élményeké. Nem kelünk óracsörgésre és amennyire lehetséges próbáljuk minimalizálni a fix időpontra érkezős programokat is. (Az etetések-itatások, gyógyszerelés miatt amúgy is elég kötött és feszes a napirendje.)
A nyár nálam évek óta arról is szól, hogy feltérképezzem, milyen új terápiás lehetőségek vannak a piacon. Ami érdekesebb, ígéretes, annak utánaolvasok és/vagy, ha van rá lehetőség ki is próbálom, mielőtt Lucának időpontot egyeztetek. Ilyenkor szabadabban, könnyedebben beilleszthetők ezek a napjainkba, mint iskolaidőszakban.
Ezek közül aztán van, ami bekúszik az életünkbe és van, amit csak kipróbálunk, de nem a mi utunk.
Nervus vagus: a testünk kommunikációs kábele az agyunk és a bélrendszerünk között
Egy online evésterápia kurzuson került szóba a Vagus terápia.
(Hasonló néven fut egy műtéti eljárás is – VNS: vagus idegstimuláció -, de itt és most nem erről lesz szó.)
A bolygóidegről (nervus vagus), ami behálózza a testünket, a fejünktől a bélrendszerünkig, már hallottam, de arról, hogy ennek külön terápiája van, ekkor először.
Elkezdtem utánanézni és elképesztő dolgokat találtam.
A vagus a pihenés és emésztés rendszerének fő idege, felelős a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közti kommunikációért. Szabályozza az emésztést, az immunrendszert, szerepet játszik a gyulladásos folyamatok csökkentésében és hatással van a hangulatunkra is.
A bolygóideg az agy és bélrendszer között fut (ez a leghosszabb idegfonat a testünkben), tehát a bél-agy tengely egyik legfontosabb, központi része. Olyan, mint egy fő kommunikációs kábel az agy és a bélrendszer között. Mint egy külső helyszíni közvetítésnél az optikai kábel.
Luci kapcsán elsősorban az epilepsziára gyakorolt hatása, a benne rejlő lehetőség miatt kezdtem el alaposabban átböngészni, de elképesztően szerteágazó, hogy milyen diszfunkciókra lehet hatással.
A vagus és a mikrobiom
Először is egy gyors kitérő, hogy mi is az a mikrobiom? Rendkívül leegyszerűsítve ők a „lakótársaink”. A mikrobiom az emberi testben, velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusok összessége (baktériumok, vírusok, gombák, stb.). Egy közösség, amely befolyásolja az egészségünket és a jóllétünket. Segít az emésztésben és az immunrendszer működésében.
Kutatások szerint a bélbaktériumok is képesek olyan anyagokat (pl. neurotranszmittereket, mint szerotonin, GABA) termelni, amelyek a vagus idegen keresztül jelzést küldhetnek az agyba – ezáltal a bélflóra hatással lehet a hangulatra, viselkedésre, gyulladásra, még akár az epilepsziára is.
Pl. egyes probiotikumok csak akkor hatnak idegrendszeri tünetekre, ha a vagus ideg épségben van.
Azt, hogy az epilepsziának és a bélrendszer állapotának elég szoros egymással a kapcsolata, már jó ideje rebesgetik, de nagyon nehéz ebben érdemben előrelépni és kézzel fogható, látványos, stabil eredményeket produkálni, majd mindezt bizonyítani. Több szakterület szoros, nagyon magas szintű és hosszútávú együttműködése kellene, ráadásul teljesen egyénre szabottan, amit laikusként, szülőként szinte lehetetlen véghezvinni.
A szimpatikus és paraszimpatikus egyensúly
A folyamatos stressz miatt sok ember szimpatikus tónusban él, amely a szervezet stresszreakcióját jelenti és a „harcolj/küzdj vagy menekülj” üzemmódot aktiválja.
Ebben az állapotban a szervezet minden erőforrását a túlélésre és a küzdelemre koncentrálja, míg más, ugyancsak fontos funkciók, mint a pihenés és az emésztés, háttérbe szorulnak. A gyógyuló és regenerációs folyamatok szintén blokkolva vannak.
Az IDEGRENDSZERI SÉRÜLT GYEREKEKNÉL a paraszimpatikus idegrendszerrel szemben a szimpatikus idegrendszer dominál. Ez olyan, mintha megállás nélkül túlélő üzemmódban működnének.
A szimpatikus túlsúly jelei:
- kitágult pupillák, még nyugalomban is,
- gyors felületes légzés,
- magas pulzusszám,
- alvászavar,
- emésztési problémák,
- túlérzékenység hangokra, fényekre,
- de még a gyenge immunválasz is.
Ezeket mi azért szépen, tankönyvszerűn le is hozzuk/hoztuk Lucival.
A paraszimpatikus rendszert azonban lehet „erősíteni”. (Csak pár példa a teljesség igénye nélkül, hogy könnyebb legyen elképzelni.)
- ritmusos, ismétlődő mozgásokkal, mint pl. a ringatás, a hintázás,
- hasi légzéssel, ha lehetséges,
- zümmögéssel, dúdolással, énekléssel,
- testkontaktussal, kiszámítható, biztonságos környezettel,
- hasi masszázzsal, meleg borogatással,
- Craniosacralis terápiával,
- Bobath terápiával,
- zajcsökkentéssel, a fényterhelés csökkentésével,
- de még a gargalizálást is megemlítik.
Stimulálás során csökkenhet a stresszreakció (pl. kortizolszint), lecsillapíthatja a túlaktivált agyi hálózatokat (epilepsziás gócokat), csökkentheti a gyulladást, segíthet alvásproblémákban, szorongásban, kiegészítő terápiaként.
Klinikai kutatások alapján az epilepsziás rohamok 30-50%-kal csökkenhetnek, már az első év után. A hatás fokozatosan alakul ki, néha hónapok alatt. Kevesebb roham, jobb alvás, javuló emésztés, komfortérzet.
Még a nyelésben is szerepe van a vagus idegnek
A nervus vagus kulcsszerepet játszik a nyelés és a garat reflexes szabályozásában, így nyelési nehézség (dysphagia) és félrenyelés (aspiráció) esetén ez az ideg is érintett lehet.
A nyelvcsap (ez az a kis fityegő pöcök a torkodnál) mozgását a nervus vagus irányítja. Kapcsolatban van a paraszimpatikus idegrendszerrel. Ha a nyelvcsap elmozdul valamerre, az az agyidegek működését mutatja. Főleg a nervus vagus és a IX. agyidegét. A 3 legfontosabb agyideg a nyelés szempontjából: IX-X-XII. (a X. agyideg a nervus vagus) Ha a nyelvcsap jobbra húzódik, a bal oldali vagus ideg lehet gyengébb.
Tehát a nyelésben a vagus idegnek kiemelt szerepe van.
Miért fontos ez? Ha sikerülne szabályozni, egyensúlyt teremteni, akkor lehetséges, hogy Luci megbirkózhatna a darabos étellel is.
Hány érzékszervünk is van valójában?
Mindenféle túlzás nélkül a szakemberek úgy emlegetik a bolygóideget, mint a legfontosabb – belső – érzékszervünket. Megelőzve a látást, a hallást, a szaglást, a tapintást és az ízlelést.
Mire alapozzák ezt?
A vagus ideg rostjainak kb. 80%-a afferens, azaz érzékelő rost, amelyek információt visznek a testből az agyba. Ezek az ingerek nem a klasszikus érzékszervekből, hanem a belső szervekből jönnek. Gyomor telítettsége, immunrendszer aktivitása, gyulladásos állapotok.. Ez az, amit interocepciónak hívunk, belső testérzékelésnek. A vagus ideg ennek az egyik fő csatornája.
Vagus terápia Luca mindennapjaiban
Lucával nyáron, a Balatonon próbáltuk ki először a vagus terápiát. Találtam egy terapeutát Balatonalmádiban. Levélben megkerestem, összefoglaltam, mit érdemes tudni rólunk és megkérdeztem, hogy vállalna-e bennünket. Vica vállalt és nem hőkölt hátra Luci állapotán.
Az első alkalmak az ő kezei között történtek, amiért én felettébb hálás vagyok. Komplex szemléletmód, ráhangolódás, érzékenység és kapcsolódás. Luci, ha valaki nyitott rá és kapcsolódni szeretne, teret fog ennek adni. Lehet, hogy nem az első alkalommal, de kellően kíváncsi ahhoz, hogy már egészen rövid idő alatt. Azt is jelzi, ha valamire nem kész, egy-egy mozdulat kellemetlen, fájdalmas. Luci jelzéseit én egész jól fordítom a külvilág számára, hiszen 7 év előnyöm van. Mint amolyan mindig kéznél lévő dekódolót cipel magával.
Ez egy olyan terápia, ahol finoman stimulálnak megfelelő pontokat, akár pusztán az ujjbegyekkel, pulzálva, nyomva vagy akár egy kis rezgő tollhoz hasonlító eszközzel.
Speciális területeket járnak be a fejtől, egészen a pocakig. A szakember által végzett mozdulatokat, feladatokat otthon is lehet folytatni, gyakorolni. A rendszerességnek itt is elengedhetetlen szerepe van.
Én elsősorban az epilepszia miatt választottam ezt a módszert. Mi, egyelőre ennek az útnak még az elején járunk. Luca tolerálja, így nem szól ellene semmi, hogy miért ne próbálnánk meg.
Az AI-jal írattam egy napi rutint azok mellé a feladatok mellé, amit Vicával egyeztettünk. Ezek olyan feladatok, tevékenységek, amiket könnyedén be tudunk illeszteni a napunkba és támogatják a vagus ideg aktivitását.
Olyasmiket képzeljetek el, mint lassú fejfordítások jobbra-balra, halk dúdolás, a fülecskék dörzsölése, állkapocs zárás-nyitás, hasi masszázs, ritmikus érintések mondókával, ringatás, stb. Alkalmanként 5-10 perc. Az esti rutin, Vica feladataival fix, ezek a kiegészítők pedig akkor, ha könnyedén beilleszthetők. Nem tolom túl.
A kép az első alkalom közben és utána készült. Számomra úgy tűnt, hogy egészen helyrebillent az a paraszimpatikus rendszer.
Források:
Porges, Stephen W. – The Polyvagal Theory: Neurophysiological Foundations of Emotions, Attachment, Communication, and Self-regulation (2011) Ez az elmélet részletesen leírja a vagus ideg szerepét a testi–lelki egyensúlyban és a biztonságérzet kialakulásában. I A vagus ideg pszichofiziológiai szerepe, autonóm szabályozás és kötődés.
Yuan, H., Silberstein, S. D. et al. (2016). Vagus nerve and vagus nerve stimulation, a comprehensive review: Part I. Orvosi összefoglaló a vagus idegről, VNS-ről és a hatásmechanizmusokról.
Kaczmarczyk, R. et al. (2018). Gut-microbiota–brain axis: New therapeutic approaches in neurological disorders. A bél–agy–vagus kapcsolatról, különösen neurológiai betegségek kontextusában.
Bonaz, B., Bazin, T., Pellissier, S. (2018). The vagus nerve at the interface of the microbiota–gut–brain axis. Frontiers in Neuroscience.
Kevin J. Tracey – The Inflammatory Reflex (Nature, 2002)
A vagus ideg gyulladáscsökkentő (anti-inflammatorikus) hatása
G.G. Berntson, J.T. Cacioppo – Autonomic space theory (Psychological Review, 1993)
Szimpatikus–paraszimpatikus egyensúly és autonóm kontrollmódok
Kemeny, M. E. (2007) – The Psychobiology of Stress (Current Directions in Psychological Science)
Stresszreakciók, vegetatív válaszok és hosszú távú egészséghatások
Fotók: Depositphotos és magánarchívum