A nyár Lucusnál elsősorban a pihenésé és az élményeké. Nem kelünk óracsörgésre és amennyire lehetséges próbáljuk minimalizálni a fix időpontra érkezős programokat is. (Az etetések-itatások, gyógyszerelés miatt amúgy is elég kötött és feszes a napirendje.)
A nyár nálam évek óta arról is szól, hogy feltérképezzem, milyen új terápiás lehetőségek vannak a piacon. Ami érdekesebb, ígéretes, annak utánaolvasok és/vagy, ha van rá lehetőség ki is próbálom, mielőtt Lucának időpontot egyeztetek. Ilyenkor szabadabban, könnyedebben beilleszthetők ezek a napjainkba, mint iskolaidőszakban.
Ezek közül aztán van, ami bekúszik az életünkbe és van, amit csak kipróbálunk, de nem a mi utunk.
Nervus vagus: a testünk kommunikációs kábele az agyunk és a bélrendszerünk között
Egy online evésterápia kurzuson került szóba a Vagus terápia.
(Hasonló néven fut egy műtéti eljárás is – VNS: vagus idegstimuláció -, de itt és most nem erről lesz szó.)
A bolygóidegről (nervus vagus), ami behálózza a testünket, a fejünktől a bélrendszerünkig, már hallottam, de arról, hogy ennek külön terápiája van, ekkor először.
Elkezdtem utánanézni és elképesztő dolgokat találtam.
A vagus a pihenés és emésztés rendszerének fő idege, felelős a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közti kommunikációért. Szabályozza az emésztést, az immunrendszert, szerepet játszik a gyulladásos folyamatok csökkentésében és hatással van a hangulatunkra is.
A bolygóideg az agy és bélrendszer között fut (ez a leghosszabb idegfonat a testünkben), tehát a bél-agy tengely egyik legfontosabb, központi része. Olyan, mint egy fő kommunikációs kábel az agy és a bélrendszer között. Mint egy külső helyszíni közvetítésnél az optikai kábel.
Luci kapcsán elsősorban az epilepsziára gyakorolt hatása, a benne rejlő lehetőség miatt kezdtem el alaposabban átböngészni, de elképesztően szerteágazó, hogy milyen diszfunkciókra lehet hatással.
A vagus és a mikrobiom
Először is egy gyors kitérő, hogy mi is az a mikrobiom? Rendkívül leegyszerűsítve ők a „lakótársaink”. A mikrobiom az emberi testben, velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusok összessége (baktériumok, vírusok, gombák, stb.). Egy közösség, amely befolyásolja az egészségünket és a jóllétünket. Segít az emésztésben és az immunrendszer működésében.
Kutatások szerint a bélbaktériumok is képesek olyan anyagokat (pl. neurotranszmittereket, mint szerotonin, GABA) termelni, amelyek a vagus idegen keresztül jelzést küldhetnek az agyba – ezáltal a bélflóra hatással lehet a hangulatra, viselkedésre, gyulladásra, még akár az epilepsziára is.
Pl. egyes probiotikumok csak akkor hatnak idegrendszeri tünetekre, ha a vagus ideg épségben van.
Azt, hogy az epilepsziának és a bélrendszer állapotának elég szoros egymással a kapcsolata, már jó ideje rebesgetik, de nagyon nehéz ebben érdemben előrelépni és kézzel fogható, látványos, stabil eredményeket produkálni, majd mindezt bizonyítani. Több szakterület szoros, nagyon magas szintű és hosszútávú együttműködése kellene, ráadásul teljesen egyénre szabottan, amit laikusként, szülőként szinte lehetetlen véghezvinni.
A szimpatikus és paraszimpatikus egyensúly
A folyamatos stressz miatt sok ember szimpatikus tónusban él, amely a szervezet stresszreakcióját jelenti és a „harcolj/küzdj vagy menekülj” üzemmódot aktiválja.
Ebben az állapotban a szervezet minden erőforrását a túlélésre és a küzdelemre koncentrálja, míg más, ugyancsak fontos funkciók, mint a pihenés és az emésztés, háttérbe szorulnak. A gyógyuló és regenerációs folyamatok szintén blokkolva vannak.
Az IDEGRENDSZERI SÉRÜLT GYEREKEKNÉL a paraszimpatikus idegrendszerrel szemben a szimpatikus idegrendszer dominál. Ez olyan, mintha megállás nélkül túlélő üzemmódban működnének.
A szimpatikus túlsúly jelei:
kitágult pupillák, még nyugalomban is,
gyors felületes légzés,
magas pulzusszám,
alvászavar,
emésztési problémák,
túlérzékenység hangokra, fényekre,
de még a gyenge immunválasz is.
Ezeket mi azért szépen, tankönyvszerűn le is hozzuk/hoztuk Lucival.
A paraszimpatikus rendszert azonban lehet „erősíteni”. (Csak pár példa a teljesség igénye nélkül, hogy könnyebb legyen elképzelni.)
ritmusos, ismétlődő mozgásokkal, mint pl. a ringatás, a hintázás,
Stimulálás során csökkenhet a stresszreakció (pl. kortizolszint), lecsillapíthatja a túlaktivált agyi hálózatokat (epilepsziás gócokat), csökkentheti a gyulladást, segíthet alvásproblémákban, szorongásban, kiegészítő terápiaként.
Klinikai kutatások alapján az epilepsziás rohamok 30-50%-kal csökkenhetnek, már az első év után. A hatás fokozatosan alakul ki, néha hónapok alatt. Kevesebb roham, jobb alvás, javuló emésztés, komfortérzet.
Még a nyelésben is szerepe van a vagus idegnek
A nervus vagus kulcsszerepet játszik a nyelés és a garat reflexes szabályozásában, így nyelési nehézség (dysphagia) és félrenyelés (aspiráció) esetén ez az ideg is érintett lehet.
A nyelvcsap (ez az a kis fityegő pöcök a torkodnál) mozgását a nervus vagus irányítja. Kapcsolatban van a paraszimpatikus idegrendszerrel. Ha a nyelvcsap elmozdul valamerre, az az agyidegek működését mutatja. Főleg a nervus vagus és a IX. agyidegét. A 3 legfontosabb agyideg a nyelés szempontjából: IX-X-XII. (a X. agyideg a nervus vagus) Ha a nyelvcsap jobbra húzódik, a bal oldali vagus ideg lehet gyengébb.
Tehát a nyelésben a vagus idegnek kiemelt szerepe van.
Miért fontos ez? Ha sikerülne szabályozni, egyensúlyt teremteni, akkor lehetséges, hogy Luci megbirkózhatna a darabos étellel is.
Hány érzékszervünk is van valójában?
Mindenféle túlzás nélkül a szakemberek úgy emlegetik a bolygóideget, mint a legfontosabb – belső – érzékszervünket. Megelőzve a látást, a hallást, a szaglást, a tapintást és az ízlelést.
Mire alapozzák ezt?
A vagus ideg rostjainak kb. 80%-a afferens, azaz érzékelő rost, amelyek információt visznek a testből az agyba. Ezek az ingerek nem a klasszikus érzékszervekből, hanem a belső szervekből jönnek. Gyomor telítettsége, immunrendszer aktivitása, gyulladásos állapotok.. Ez az, amit interocepciónak hívunk, belső testérzékelésnek. A vagus ideg ennek az egyik fő csatornája.
Vagus terápia Luca mindennapjaiban
Lucával nyáron, a Balatonon próbáltuk ki először a vagus terápiát. Találtam egy terapeutát Balatonalmádiban. Levélben megkerestem, összefoglaltam, mit érdemes tudni rólunk és megkérdeztem, hogy vállalna-e bennünket. Vica vállalt és nem hőkölt hátra Luci állapotán.
Az első alkalmak az ő kezei között történtek, amiért én felettébb hálás vagyok. Komplex szemléletmód, ráhangolódás, érzékenység és kapcsolódás. Luci, ha valaki nyitott rá és kapcsolódni szeretne, teret fog ennek adni. Lehet, hogy nem az első alkalommal, de kellően kíváncsi ahhoz, hogy már egészen rövid idő alatt. Azt is jelzi, ha valamire nem kész, egy-egy mozdulat kellemetlen, fájdalmas. Luci jelzéseit én egész jól fordítom a külvilág számára, hiszen 7 év előnyöm van. Mint amolyan mindig kéznél lévő dekódolót cipel magával.
Ez egy olyan terápia, ahol finoman stimulálnak megfelelő pontokat, akár pusztán az ujjbegyekkel, pulzálva, nyomva vagy akár egy kis rezgő tollhoz hasonlító eszközzel.
Speciális területeket járnak be a fejtől, egészen a pocakig. A szakember által végzett mozdulatokat, feladatokat otthon is lehet folytatni, gyakorolni. A rendszerességnek itt is elengedhetetlen szerepe van.
Én elsősorban az epilepszia miatt választottam ezt a módszert. Mi, egyelőre ennek az útnak még az elején járunk. Luca tolerálja, így nem szól ellene semmi, hogy miért ne próbálnánk meg.
Az AI-jal írattam egy napi rutint azok mellé a feladatok mellé, amit Vicával egyeztettünk. Ezek olyan feladatok, tevékenységek, amiket könnyedén be tudunk illeszteni a napunkba és támogatják a vagus ideg aktivitását.
Olyasmiket képzeljetek el, mint lassú fejfordítások jobbra-balra, halk dúdolás, a fülecskék dörzsölése, állkapocs zárás-nyitás, hasi masszázs, ritmikus érintések mondókával, ringatás, stb. Alkalmanként 5-10 perc. Az esti rutin, Vica feladataival fix, ezek a kiegészítők pedig akkor, ha könnyedén beilleszthetők. Nem tolom túl.
A kép az első alkalom közben és utána készült. Számomra úgy tűnt, hogy egészen helyrebillent az a paraszimpatikus rendszer.
Források:
Porges, Stephen W. – The Polyvagal Theory: Neurophysiological Foundations of Emotions, Attachment, Communication, and Self-regulation (2011) Ez az elmélet részletesen leírja a vagus ideg szerepét a testi–lelki egyensúlyban és a biztonságérzet kialakulásában. I A vagus ideg pszichofiziológiai szerepe, autonóm szabályozás és kötődés.
Yuan, H., Silberstein, S. D. et al. (2016). Vagus nerve and vagus nerve stimulation, a comprehensive review: Part I. Orvosi összefoglaló a vagus idegről, VNS-ről és a hatásmechanizmusokról.
Kaczmarczyk, R. et al. (2018). Gut-microbiota–brain axis: New therapeutic approaches in neurological disorders. A bél–agy–vagus kapcsolatról, különösen neurológiai betegségek kontextusában.
Bonaz, B., Bazin, T., Pellissier, S. (2018). The vagus nerve at the interface of the microbiota–gut–brain axis. Frontiers in Neuroscience.
Kevin J. Tracey – The Inflammatory Reflex (Nature, 2002)
A vagus ideg gyulladáscsökkentő (anti-inflammatorikus) hatása
G.G. Berntson, J.T. Cacioppo – Autonomic space theory (Psychological Review, 1993)
Szimpatikus–paraszimpatikus egyensúly és autonóm kontrollmódok
Kemeny, M. E. (2007) – The Psychobiology of Stress (Current Directions in Psychological Science)
Stresszreakciók, vegetatív válaszok és hosszú távú egészséghatások
A legtöbb gyógyszeren még mindig az szerepel, hogy LEGFELJEBB 25 CELSIUS-FOKON TÁROLANDÓ. Ősztől tavaszig ezt jellemzően nem is lépjük át, de mi a helyzet nyáron?
Befolyásolja-e a gyógyszerek hatását a tartósan magas, sokszor 30 fok feletti hőmérséklet?
Elegendő egy alkalommal a kocsiban felejteni, amíg beszaladunk bevásárolni és kuka vagy egyszer kibírja?
Melyek azok a készítmények, amikre különösen figyelnünk kell?
Dr. Lekszikov Gábor gyógyszerész segít a kérdéseim megválaszolásával tanácsokat adni, mit tegyünk a megváltozott klímahelyzetben. Hogyan tároljuk szakszerűen a gyógyszereinket, gyógykészítményeinket és mire figyeljünk.
Lucababa: Mi a megfelelő tárolás a max. 25 fokon tárolandó gyógyszerek számára nyáron, kánikulában, Magyarországon?
Dr. Lekszikov Gábor: Az európai unió maximális szobahőmérsékleti értéke a gyógyszereknél is alkalmazott 25 Celsius.
Ez egybevág a WHO mérsékelt égövi értékével, ezért a gyógyszergyártási standardok is ehhez idomulnak.
A gyógyszerek nem intakt, stabil anyagok, állandó kölcsönhatásban vannak környezetükkel, ami változást okoz a gyógyszer kémiai és fizikai tulajdonságaiban.
Ezen változások sebessége a hőmérséklettel arányos. Magasabb hőfokon gyorsabban zajlanak le a változások.
A gyógyszerek stabilitását és ezzel összefüggésben azok lejárati idejét a szobahőmérséklet maximumán, az említett 25 Celsiuson határozzák meg.
Ebből adódóan az ideális tárolási körülmény a 25 Celsius-fok alatti erős fénytől és sugárzó hőforrástól védett hely. Ez lehet egy szekrény, gyógyszerek számára fenntartott doboz.
Lucababa: Milyen problémák adódhatnak abból, ha ezeket a gyógyszereket nem megfelelően tároljuk? (..és mi a nem megfelelő tárolás?)
Dr.L.G.: A gyógyszerek nem megfelelő tárolása a gyógyszer stabilitását csökkenti, lejárati idejét lerövidíti, extrém esetekben felhasználhatatlanná válik a készítmény.
Magas hőnek kitett készítmények akár órák alatt is degradálják az érzékeny hatóanyagokat. pl. forró autóban felejtett gyógyszer bomlása pár óra alatt több havi megfelelő tárolási idővel érhet fel.
A hőmérséklet emelésével a bomlás sebessége nem lineárisan, hanem exponenciálisan gyorsul, így a duplájára emelt hőmérséklet (25-ről 50 Celsiusra) négyszeres bomlási sebességet jelenthet.
Az erős fény, főként az UV sugárzás, szintén gyorsítja a hatóanyagok bomlását, illetve a segédanyagokat inaktiválja, ezáltal a gyógyszerek fizikai tulajdonságait rontják.
LB: Vannak gyógyszerek, amikre kiemelten kell figyelni mert különösen érzékenyek hőre vagy napsugárzásra? Melyek ezek? Ezeket érdemes ilyenkor folyamatosan hűtőben tartani?
Dr.L.G.: Minden olyan készítmény, ami hűtést igényel, intenzíven reagál már a szobahőmérsékletre is.
A modern komplex biológiai hatóanyagok rendkívül érzékeny makromolekulák vagy fehérjékhez kötött anyagok, amelyek bomlása rendkívül gyors folyamat. Kiemelt figyelmet érdemelnek az inzulinok, vakcinák, biológiai készítmények, szemészeti készítmények.
LB: Amikor szobahőmérsékleten kell tárolni, de betesszük a hűtőbe, az miért gond? Vagy ezzel igazából nem csinálunk bajt? (Mondjuk 23 fokról 6 fokra.)
Dr.L.G.: Az esetek többségében nem okoz gondot, de nem is szükségszerű. Egy 25 fokon tartandó készítmény 27 fokon tárolásával bár gyorsítjuk a bomlási folyamatokat, de folyamatosan szedett gyógyszereknél ez nem jelent problémát, hiszen 30-60-90 nap alatt nem jelentkezik oly mértékű bomlás, amely rontaná a készítmény hatékonyságát a felhasználási időn belül.
Ritkábban használt szereknél, fájdalomcsillapítóknál, köhögés elleni szereknél, amiket hosszabb ideig tárolunk, már akadhatnak problémák, főként a lejárati idő vége felé közeledve.
A hűtés bizonyos esetekben párásodást, folyadékkicsapódás eredményezhet, illetve emulziós készítményeknél szedimentációt, kicsapódást válthat ki.
Ez jól megtervezett gyógyszerek esetén egyszerű felrázással megszüntethető, de bizonyos esetekben a változás végleges, a készítményt nem szabad felhasználni.
LB: A fénytől való védelmen is olyan hangsúly kellene legyen, mint a hőmérsékleten?
Dr.L.G.: Alapvetően igen. A gyógyszermolekulák némelyike rendkívül érzékeny a nagy energiájú sugárzásokra.
Hétköznapi életben ez általában az UV sugárzást jelenti, ritkábban valamilyen ionizáló sugárzást, vagy elektromágneses erőteret.
A fény a segédanyagok szerkezetét is megváltoztatja, így a tabletták fizikai behatás nélkül töredeznek, porladnak, ha erős fényben tároljuk őket.
Ezen nyilvánvaló oknál fogva készül a gyógyszertári üvegek legnagyobb része barna vagy sötétzöld színű üvegből. (A kereskedelemben kapható sörösüvegek nagy része is ugyanezen okból zöld vagy barna.) Ezek a színek védenek legjobban a fényhatástól, a hozzáadott színezőanyagok UV elnyelése lassítja a bomlási folyamatokat.
LB: Van mód arra, hogy ellenőrizzük, egy gyógyszer hatékony maradt-e vagy megromlott?
Dr.L.G.: Sajnos erre házilagos módszer nincs. Ha egy készítmény állaga, külleme, esetleg halmazállapota különbözik az eredeti formától, semmiképp se használjuk fel.
LB: Miért nem jó a fürdőszobában tárolni a gyógyszereket?
Dr.L.G.: A fürdőszoba magas páratartalma nem ideális. A gyógyszerek ideális tárolási intervalluma 55-65% relatív páratartalom közt van.
LB: Lehet-e a gyógyszereket autóban hagyni rövid időre, pl. bevásárlás idejére?
Dr.L.G.: Nyári melegben nem ajánlott szabadon, főként szélvédő mögött tárolni gyógyszereket még rövidebb időre sem. Ha mindenképp erre kényszerülünk, a gyógyszert direkt napfénytől védett helyen helyezzük el, csomagoljuk valamilyen hőszigetelő fóliába, esetleg hűtőtáskába.
LB: Van különbség tabletta, krém, csepp, gél, spray között a hőre való érzékenységben?
Dr.L.G.: Természetesen. A krémek, gélek jó része már 40 Celsius felett maradandó változást szenved, hiszen egy megolvadt krém sok esetben komponenseire esik szét, még visszahűtve is anyagkiválás tapasztalható.
Gélek esetében a gélszerkezet „szétesik”, elfolyósodás tapasztalható, ami nem mindig reverzibilis folyamat. Sprayknél a magas hőmérséklet nyomásfokozódást okoz, amely főként dózisolt sprayk, inhalációs készítmények esetén túladagolással járhat, mert a nagyobb nyomás nagyobb mennyiségű oldatot présel ki egy lenyomásra. Kúpok esetén pedig alkalmazhatatlanná válik a készítmény.
LB: Mi a helyzet a gyógynövényes készítményekkel és a homeopátiás szerekkel?
Dr.L.G.: Ezen tekintetben ezek a szerek nem különböznek a gyógyszerektől, ugyanazon szabályok érvényesek rájuk.
Homeopátiás szereknél az erős elektromágneses terek bizonyos kutatások szerint rontják a készítmények szerkezetét, ezért ilyen terekben nem tanácsos ezeket a készítményeket tárolni.
LB: Vannak komoly tévhitek a témában, amiket hallottál és jó lenne eloszlatni?
Dr.L.G.: Számos tévhit kering, bár ezeket folyamatos tájékoztató munkával próbáljuk oszlatni. Mindenesetre amikor felmerül a kérdés, hogy az adott készítmény vajon jó-e még, legyünk szigorúak. A testünk egészsége, gyógyulásunk múlhat a gyógyszerek megfelelőségén.
LB: Van-e még bármi, amit fontosnak tartanál elmondani?
Dr.L.G.: Gyógyszert csak gyógyszertárból! Tudom, vannak gyógyszerek boltokban, benzinkutakon, s külföldről interneten is beszerezhetők, amit a futár szállít ki.
Ezeken a helyeken sehol sem dokumentált, ezáltal nem garantálható a megfelelő tárolás, szállítás.
Sokszor láttam drogériák polcán, spotlámpák tűző fénye alatt tárolt fény és hőérzékeny készítményt, s a raktározási körülményekről nem is beszéltünk.
Magyarország bármely gyógyszertárába betérve elkérhetjük és belenézhetünk a gyógyszertár hőmérsékletnaplójába, a hűtőszekrények és bizonyos tárolóhelyek automatikusan, számítógépes formában tárolják a hőmérsékleti adatokat.
Még a szállítás közbeni adatok is elérhetőek, hiszen az autókban is 24 órás hőmérsékletmonitorozó rendszer van. (Ez a GLS futár dugig tömött autójában nem így van.) Nem érdemes 10-20 százalékos engedményért nem teljesen biztos helyről vásárolni.
Dr. Lekszikov Gábor egy zalakarosi patika vezetője és 2023-ban az Év Gyógyszerésze pályázat 2. helyezettje. Köszönöm Gábornak, hogy készséggel válaszolt a kérdéseimre, segített körbejárni a témát, ami aktualitása miatt sokunkat foglalkoztathat, de mindeddig kevés megbízható, használható, praktikus információ állt rendelkezésre a témában.
Most egy picit spiribb irányt veszünk, de csak egy bejegyzés erejéig, akinek nem inge, görgessen tovább!
Ahogy már olvashattátok, Luci epilepsziája a hajnali-reggeli időszakban a legaktívabb. Gyógyszerváltások, diéták, táplálékkiegészítők tömkelege, de ez nem igazán változik. Pontosabban ez az állapot a legjobb, amit eddig ki tudtunk hozni a helyzetből.
Azt sejtjük, hogy a kortizolszinttel összefüggésben lehet a probléma, így próbálok más jellegű terápiákat bekapcsolni, hátha kiegészítésként hozzá tudna tenni a sikerhez. Fontos: nem helyettük, hanem mellettük! Siker alatt pedig azt értem, ha a rohamok száma csökkenne, erősségük gyengülne.
Alternatív módszer
Az emberi test minden sejtje egy bizonyos frekvencián rezeg. A zene gyógyító erejéről is tudunk, akár tapasztalhattuk is.
A hanggyógyítás célja a sejtek természetes frekvenciájának helyreállítása, amelyek stressz, betegségek, környezeti tényezők miatt eltolódhattak.
A Solfeggio-skála eltér a modern zenei skálától és hat eredeti hangból áll (azóta további frekvenciákat is azonosítottak), melyek mindegyikéhez sajátos spirituális és terápiás előnyöket társítanak.
Ezeknek a frekvenciáknak az eredete a 11. századi gregorián énekekben gyökerezik, amelyeket a katolikus egyház spirituális rituálékhoz és himnuszokhoz használt.
Újrafelfedezésük az 1970-es években történt, Dr. Joseph Puleonak köszönhetően, aki matematikai számításokat és numerológiát használt a pontos hangok azonosítására.
A Solfeggio frekvenciák kölcsönhatásba lépnek a természetes rezgésekkel, hogy elősegítsék a gyógyulást.
A paraszimpatikus vagy a szimpatikus idegrendszer aktiválása
A nyugtató frekvenciák aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, elősegítve a relaxációt és a stressz csökkentését.
A stimuláló frekvenciák pedig a szimpatikus idegrendszert aktiválják, növelve az éberséget és az energiaszintet.
A hangfrekvenciák segítségével az agyhullámok szinkronizálása segíthet elérni a kívánt mentális állapotokat.
Az agyhullámok szinkronizációja az, amikor hangfrekvenciák szinkronizálódnak az agy elektromos aktivitásával.
528 Hz
A 6 fő Solfeggio frekvencia közül az egyik az 528 Hz, amit gyakran a szeretet frekvenciájának is neveznek és a DNS javítással, átalakulással hozzák összefüggésbe. Úgy vélik, elősegíti a tisztánlátást, a nyugalmat és a harmóniát.
Az 528 Hz-es frekvencia egyedülálló fizikai és biológiai jelentőséggel bír. Ez a szám jelen van a DNS-ünk geometriai szerkezetében, az úgynevezett kettős spirálban.
Genetikai biokémikusok tanulmányozták a 528 Hz-es gyógyító frekvencia hatásait és aktívan használják laboratóriumokban a sérült DNS helyreállítására.
A kvantumfizika megmutatja, hogy minden emberi sejt rendelkezik saját elektromágneses mezővel, ami arra utal, hogy a sejtek érzékenyek mind a frekvenciákra, mind a rezgésekre.
Hogy’ hallgasd?
A frekvenciákat ha lehet fülessel, 15-30 perc hosszan, megfelelően csendes, nyugodt környezetben hallgassuk. (Lehet kombinálni meditációval, mélylégzéssel, jógával.)
Célszerű a napi rutinba beleilleszteni. Eleinte elég napi néhány perc és folyamatosan szoktassuk hozzá magunkat a hosszabb terápiához.
Számos művész integrálja a Solfeggio-frekvenciákat ambient zenébe, természet hangjaiba, meditációs zenébe. Ezek kellemesebb hallgatási élményt nyújtanak, miközben a terápiás hatásukat is élvezzük, mintha csak a tiszta Solfeggio hangokat hallgatnánk.
Ha szívesen kipróbálnátok Youtube-on és Spotify-on is találtok ilyen zenéket.
Az 528 Hz és a 852 Hz megnyugtatják az elmét és a testet, megkönnyítve az elalvást és az alvás fenntartását. Ha pedig egyértelműen a stressz okozza a problémát, akkor válaszd inkább a 417 vagy a 639 Hz-et.
Saját tapasztalatunk
Lucival egy stúdióban próbáltuk ki az élményt. (Ezt a videót-képet látjátok lentebb.) Egy kedves barátom foglalkozik vele komolyabban. Olyan szobákat hozott létre, ahol tökéletes a hangzás, kizárja a külső zajokat és ha nem zavaró valakinek a hangos zene, akkor feltekert hangerővel lehet élvezni. Formatervezett pihenőágyak, teljes sötétség, hogy minden adott legyen az ellazuláshoz.
Lucussal egy 20 perces zenét hallgattunk 528 Hz frekvencián, összebújva, hiszen ő egyedül legurulna az ágyról, ami az én kortizolszintemet is az egekbe emelné. Ördögi kör. 😀
A zene előre összeállított és terápiás célnak megfelelően lehet kiválasztani.
Jótékony hatása lehet hosszabb távon az epilepsziára, ezért kísérletezünk vele. Hallgatjuk otthon is, különböző napszakokban, de a steril, hangstúdió-szerű körülmények az élményt még tökéletesebbé teszik, nem vonja el semmi a figyelmet. Luci bírta a feltekert hangerőt is és nyugodt volt végig a terápia alatt. A vaksötétet nem vállaltam, szerettem volna látni a reakcióit, félhomályig tekertük csak le a világítást. Figyelt, fülelt és nem akart tőle 1,5 perc után szabadulni új, szórakoztató hangforrás után kutatva.
Azt hiszem mindenféle túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egész jól pingpongozunk. Gyerekként mindketten egyesületnél játszottunk. Én Nagykanizsán, Peti Budapesten. Mind a mai napig örökzöldként idézi azt a mondatot, ami nem egyszer hagyta el az edzője száját, miszerint a Somorjai szépen játszik, a Gálik meg eredményesen.. 😀
Ahogy nőttünk, sajnos mindkettőnk életéből ideiglenesen kikerült a pingpong, mígnem 1-1,5 éve elhatároztuk, hogy felfrissítjük a tudásunkat és azóta Peti heti rendszerességgel, én alkalmanként, újra játszunk. A pingpong remek szórakozás! Kikapcsolódás, ha épp nem akarsz vérre menő csatákat, sport, ha komolyan veszed.
Egy viszont biztos, lehetünk bármennyire jók, a kanyarban sem lennénk, ha mindezt becsukott szemekkel kellene művelnünk és csak a hallásunkra hagyatkozhatnánk.
Hallottatok már a showdown-ról?
Vakpingpongnak is szokták hívni ezt a kifejezetten látássérültek számára kifejlesztett sportágat.
Ez egy kétjátékos sport, amelyben a játékosok egy speciális asztalon játszanak azzal a céllal, hogy egy csörgőlabdát az ellenfél kapujába juttassanak.
A játék során a hallás és a tapintás kulcsfontosságú, mivel a játékosok szemmaszkot viselnek, így a látás nem befolyásolja a játékot, ami egyébként a pingpong és az air hockey elemeit ötvözi.
De hogy’ is zajlik ez a játék?
Az asztal mindkét végén kapu van és körben egy kb. 10 cm-es peremmel is rendelkezik, hogy a csörgőlabda le ne essen. A „háló” az asztal közepén egy plexifal, ez alatt kell átütni a labdát az ellenfél térfelére. Speckó maga az ütő is, nem csak a labda.
Kerestem egy videót, hogy ne csak elképzelni kelljen, hanem meg tudjátok nézni, hogy is néz ki ez a valóságban:
Vakok kertje
Tavaly nyár elején, de már a rekkenő hőségben voltunk hármasban a Vakok kertjében.
A showdown-t akkor nem próbáltuk, pláne nem tudtuk videóra venni, de idén tervezzük, hogy viszünk magunkkal majd valakit, aki felveszi és kipróbáljuk. Ha így lesz, jól meg is osztjuk majd veletek!
A vakpingpong amúgy egy tök jó kis közösségi élmény is lehet(ne), (ha több asztal állna a rendelkezésre), hiszen a játék során látó és látássérült emberek együtt játszhat(ná)nak.
Mindenesetre a Városligetben a Vakok kertjében, ha van kedvetek, ki tudjátok próbálni! (Ez egy zárt kert, portaszolgálattal, elsősorban a látássérültek használhatják, de bizonyosan beengednek benneteket, ha szeretnétek körülnézni.)
Hegyezd a füled!
A Vakok kertjét 1972-ben hozták létre (2018-ban pedig teljeskörű felújításon esett át) és ez volt az első ilyen jellegű park Közép-Európában.
Egy olyan hely, ahol a látás helyett más érzékszerveken keresztül tapasztalható meg a természet, a környezet. A hallásra, szaglásra, tapintásra épít.
A videót, amit tavaly készítettem a kertet bejárva itt tudjátok megnézni:
Az egész kertet úgy alakították ki, hogy mindenki számára könnyen bejárható legyen. Akadálymentes, de nem csak a kerekesszékeseknek.
Felfogható akár az inklúzió szimbólumának is, hiszen megmutatja, hogy hogyan lehet úgy tervezni közteret, hogy az mindenki számára élhető legyen.
A kettő ugyanis nem ugyanaz. Illetve minden terápiás kutya segítő kutya is, de nem minden segítőkutya terápiás kutya.. Csak, hogy bonyolítsam a dolgot.
A segítőkutyusok fő feladata, hogy a mindennapi tevékenységekben segítsék a gazdit.
Akadályokat kerülnek, jeleznek lépcsőt, zebrát, ajtót, ők a vakvezető segítőkutyusok.
Ajtót nyitnak, segítenek öltözni, leesett tárgyat felvesznek, ők a mozgássérült-segítő kutyák.
Csengőt, riasztót, telefont, kisbabasírást jeleznek és odakísérik a hang forrásához a gazdit, ők a hallássérült-segítő kutyák. (Ilyen kutyusok Kuku és Mák.)
Előre jeleznek rohamot, segítséget hívnak vagy védik a gazdit az eleséstől, ők a rohamjelző segítőkutyák pl. epilepsziás betegeknél.
Az emberi test illatváltozásait észlelve jeleznek, ha túl alacsony vagy túl magas a vércukorszint. Ők a vércukorszintjelző segítőkutyusok.
Ugyanúgy a rohamjelző kutyusokhoz sorolhatjuk a mentálhigiénés segítőkutyákat, akik pl. egy pánikroham esetén oldják a szorongást, biztonságot nyújtanak és fizikai kontaktussal segítenek átvészelni a rohamot.
A személyi segítőkutyák pedig pl. az autizmus spektrum zavarral élők segítségére lehetnek.
A gazdihoz kötődnek, állandóan együtt vannak és szinte mindenhova követhetik is a gazdájukat (boltba, tömegközlekedésen, múzeumba, rendezvényre, hivatalos ügyintézésnél). Ez úgy lehetséges, hogy ezek a kutyusok jogilag védett státuszú munkakutyák, ami annyit jelent, hogy szinte mindenhova beengedhetők.
Mindenféle túlzás nélkül azt hiszem kijelenthetjük, hogy a segítőkutyák életmentő kutyák lehetnek, ha a helyzet épp úgy hozza.
A kiképzésük hosszú, intenzív és költséges és minden esetben specifikusan egy személyhez „igazítva” zajlik. A kiképzés költsége kb. 2-3M Ft, nem ritkán az 5M Ft-ot is elérheti / kutyus, attól függően, hogy milyen területre képzik ki. Legkorábban kb. 2,5 éves korukban gazdisodhatnak hivatalos segítőkutyaként.
Ma Magyarországon mindösszesen csupán kb. 250-300 vizsgázott segítőkutya él. Nem csoda, hogy folyamatosan hosszú a várólista, csak vakvezető kutyusra jelenleg is 30-50 fő várakozik.
Terápiás kutyák
A terápiás kutyusok ezzel szemben több emberrel dolgoznak együtt. Csoporthoz vagy intézményhez kötődnek és nem egyetlen emberhez vannak hozzárendelve. Egy felvezető kíséretében dolgoznak, de nincsenek állandóan jelen, hanem meghatározott időpontokban és helyszíneken vesznek részt a foglalkozásokon.
Idősek otthonában vagy pl. fogyatékossággal élő gyerekek gondozása során rendszeresen találkozhatunk velük.
Smiley (Kanadából) egy vak golden retriever kutyus volt, akit terápiás kutyának képeztek ki. Bár nem látott, elképesztő érzékenységgel dolgozott autista gyerekekkel és idősekkel. A története világszerte bejárta a sajtót, mert inspirációként szolgált arra, hogy „mások hiányosságai nem tesznek senkit értéktelenné”.
Nincs olyan jogi státuszuk, mint a segítőkutyáknak, nem vihetők be bárhova, csak oda, ahol terápiás munka zajlik.
Kiképzésük során kiemelt figyelmet kap az engedelmesség, a türelem és a szociális érzékenység. A gazdával (felvezető) együtt vizsgáznak.
Egyik kutya a másik eb
A segítőkutya egy embernek segít, jogi védettség alatt áll, állandó társ. A terápiás kutya több embernek segít, nincs jogi védettsége és csoportos munkára képezték ki.
Most már elárulhatom, hogy az előző bejegyzésben említett Kókusz és Nelson terápiás kutyák, míg a könyvben szereplő összes többi kutyus – elsősorban – segítőkutya, ezért voltak ők kakukktojások.
Luci az oviban és a suliban is rendszeresen találkozott/találkozik terápiás kutyusokkal. Huba és Otis gazdája is igent mondott egy-egy interjúra, így ahogy elkészülök majd velük, olvashattok a két terápiás kutyus munkájáról, hogy jobban megismerhessétek a terápiás kutyák mindennapjait és életüket.
A dolog érdekessége, hogy míg Otis a pályája elején jár, addig Huba épp akkor ment nyugdíjba, amikor Luci még ovizott és azon gyerekek közé tartozhatott, akik jelen voltak Huba kutyus utolsó munkanapján.
Rendkívüli örömmel tölt el, hogy mindkettejük életébe bekukkanthatunk majd a gazdik segítségével!
Húsvétra egy különleges mesekönyvet hozott a nyuszi Lucusnak. Hallottatok már Kuku és Mák kalandjairól? Kettejük igaz történetéről? Nem baj, ha nem, most megmutatom nektek az egyik kedvenc részünket a könyvből:
„Ismertek olyan segítőkutyát, aki szaglásával segít a gazdájának? Én igen, bizony ám!
Gofri egy gluténjelző kutya, ő is a barátom. Korábban, amíg nem ismertem Emmát, Gofri gazdáját, nem tudtam, hogy a glutén milyen sok ételben megtalálható, például a búzában és más gabonafélékben.
Emma iskolás lány, aki érzékeny a gluténre. Ha olyan ételt evett, ami glutént tartalmazó gabonafélékből készült, vagy azzal érintkezett, rosszul lett: fájt a pocakja, hányingere lett, a feje is megfájdult.
Az is problémát okozott neki, ha olyan ételt fogyasztott, amiben eredetileg nem volt glutén, csak a készítés vagy a csomagolás közben belekerült egy pici.
Minden ebéd, amit az osztálytársai jóízűen elfogyasztottak, Emmának félelmet okozott. De ez csak addig tartott, ameddig Gofri meg nem érkezett a családba, és hosszú tanulás után képessé nem vált arra, hogy kiszagolja a legkisebb mennyiségű glutént is bármilyen ételből.
Azóta, mielőtt Emma nekilát az ebédnek, kis befőttesüvegekbe tesz egy-egy darabot az ételből, és megkérdezi Gofrit: – Gofri, van benne glutén? Kérlek, ellenőrizd! Gofri ilyenkor szippant egy nagyot. Ha glutént érez az ételben, pacsival jelez Emmának.”
Arra tehát már fény is derült, hogy gluténjelző kutyus létezik és ez nem csupán valami humbug, úri huncutság, hanem valós segítség, ami hatalmas megkönnyebbülést hozhat az olyan gyerekek és persze felnőttek életébe, mint Emma és családja.
Mostanra már biztosan sejtitek, hogy a könyv a segítőkutyák világába kalauzol el bennünket. Megismerkedhetünk Artúrral, Teszlával és Sámsonnal, kiderül Kuku és Mák „foglalkozása” és két kakukktojásra is rábukkanunk, ők Kókusz és Nelson, személyesen.
Arra egy következő bejegyzésben derítek majd fényt, hogy az ő kakukktojás mivoltuk hátterében mi is áll. Addig ez bizony titok marad, de tippelni ér! 😉 (Jöhet is FB kommentben.)
Loványi Eszternek köszönhetjük a könyvet, Kuku és Mák kalandjait, ami hiánypótló kis kiadvány a piacon, én nagy örömmel forgattam és meséltem belőle Lucinak.
